4p

Az utolsó pillanatban is komoly nehézségek akadtak, de végül csak megszavazták az amerikai adótörvény módosítását. Kérdés persze, hogy a leggazdagabbaknak és az óriásvállalatoknak kedvező szabályozás mit hoz az amerikai gazdaság számára.

Gyakorlatilag a nyár óta igyekeztek formába önteni Trump adóreformját, ám az unos-untalan mellékvágányra siklott. Nem elég, hogy a demokraták élesen elutasították, de arra is volt precedens, hogy az adótörvény kedvezményezettjei, a leggazdagabb amerikaiak felszólaltak ellene. Ráadásul több pontban a republikánus képviselők és szenátorok is kifogásolták a tervezetet. Emiatt számos elemében módosították az eredeti tervekhez képest a javaslatot. Mindezek ellenére még az utolsó pillanatban is adódtak problémák a törvénnyel.
 
Kedden ugyanis az amerikai alsóház hiába szavazta meg az adóreformot, azonban a szenátus apróbb szabálytalanságokat talált a szövegben, így a módosítások után újra szavazni kell róla. A mintegy 500 oldalas törvényjavaslatnak három pontja ellentétes volt a szenátus szabályaival. Mivel abban a formában csak 60 százalékos többséggel lehetett volna elfogadni a javaslatot, és a republikánusoknak nincs ekkora fölényük a felsőházban. A módosítás után végül (a közép-európai időzónát tekintve) a hajnali órákban ezen a grémiumon is átment a javaslat: az amerikai szenátus 51-48 arányban megszavazta a Donald Trump elnök kormánya által beterjesztett adóreformot. A száztagú szenátusban minden republikánus párti igennel és minden demokrata párti nemmel szavazott.
 

A szavazást a szenátus galériáján tartózkodó látogatók hangos tiltakozással megzavarták. Mike Pence alelnöknek többször arra kellett kérnie a terembiztosokat, hogy állítsák helyre a rendet. Közben a Capitolium előtt a rendőrség nagy létszámban volt jelen, mert arra számítottak, hogy az utcán is heves tüntetések lesznek.

Ugyan formaság, de Donald Trump csak azt követően írhatja alá a törvényt, hogy a képviselőház ismét megszavazza a tervezetet. Erre valószínűleg szerdán sor kerül. Azt ugyanakkor bejelentették, hogy ha a képviselőház szerdán elfogadja a tervezetet, akkor az elnök azonnal alá is írja.

Mint arról korábban beszámoltunk a törvény legfontosabb célja az volt, hogy a világszerte egyre alacsonyabb társasági adókat követve az amerikai cégek is hasonló teher alá kerüljenek, illetve kimondottan az átlagos adóéknél kisebbet akartak elfogadtatni. A társasági nyereségadó kulcsát 35 százalékról 21 százalékra vágják, amely jövő év január 1-jétől lép életbe. A hétvégén közzétett tervezetet pozitívan fogadta a piac, hiszen az első, szenátusi verzióban csak 2019-től vezették volna be az adócsökkentést. Az adókulcs a tervezett 20 százalék helyett végül 21 százalék lett, amely így is alacsonyabb a globális átlagnál.

A tengerentúli vállalatok versenyképességének megtartása mellett ezt persze az is motiválta, hogy nagyon sok multinacionális óriás – mint az Apple, a Google, a Facebook, az Amazon, a Coca-Cola vagy éppen a McDonald’s – összességében ezer milliárdos nagyságrendű nyereséget hagy külföldi leányvállalatainál a magas adókulcsok miatt. Hogy ezeket az összegeket hazavigyék a vállalatok, a törvényben kedvezőbb adókulccsal lehetőséget biztosítanak. Azonban az amerikai vállalatok profitjának repatriálása is drágább lesz végül, mint azt korábban kommunikálták. A likvid eszközökre 15,5 százalékos egyszeri adót, míg az illikvid eszközökre, így ingatlanra és gépekre, 8 százalékot vetnek ki. Az EY adószakértője szerint a cégek mindent el fognak követni annak érdekében, hogy az alacsonyabb besorolású kategóriába nyomják át likvid eszközeiket. 

A Trump-adminisztráció által javasolt adóreform az amerikai adórendszer első átfogó reformja három évtized óta. A szakértők véleménye megoszlik a hatásokról. A nagyvállaltok többségére várhatóan pozitívan hat, ez pedig tovább emelheti a tőzsdei cégek árfolyamát, mivel növelheti az S&P 500 aggregált EPS várakozását. A kisebb cégekre a hatása viszont koránt sem ennyire egyértelmű. Azt is felróják az adóreformnak, hogy a szegényebbek és a középosztály alig fog valamit érezni a változásokból, az alsóbb keresetűeknél éves szinten egy-két ezer dollárral fog több maradni. Pedig a náluk hagyott többlet növekvő fogyasztásuk révén újabb lökést adhatna a gazdaságnak. Ezzel szemben a leggazdagabbak hiába kapnak nagyobb kedvezményt, az így megspórolt pénz jó eséllyel csak részben kerül vissza a gazdaság vérkeringésébe. Egyelőre az is felmérhetetlen, hogy az adókiengedés miatt keletkező óriási költségvetési hiányt miből pótolják. Az ugyanis az előzetes hatástanulmányokból kiderült, irreális az a republikánus érvelés, hogy az adórendszer átalakításának köszönhetően felgyorsuló amerikai növekedésből befolyó extra adóbevételek pótolják a deficitet.
 
mfor.hu 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!