Az Energiewende, az ország energiaellátásának ambiciózus átalakítási terve az összes atomerőmű bezárását irányozza elő 2022-ig. A kieső kapacitást hálózati hiányosságok miatt csak részben lehetséges megújítható forrásokkal, szél- és napenergiával pótolni. A szén felhasználását viszont a klímakárosító szén-dioxid kibocsátás miatt hevesen ellenzik környezetvédő csoportok.
"Azokat, akik a szén alapú energiatermelés felszámolását sürgetik, a jelek szerint nem érdekli az energiaellátás stabilitása" - mondta Jochen Homann. "Újabb atomerőműveket fogunk bezárni. Ezeknek a kapacitását valamivel pótolni kell, és ebben fontos szerep hárul majd a szénre" - hangsúlyozta.
Németország 2011, a fukusimai atombaleset óta nukleáris áramtermelő kapacitásának már 40 százalékát állította le. A BnetzA felügyelete alatt álló energiaellátó hálózat üzemeltető vállalatoknak emiatt egyre nagyobb kihívást jelent az állandó, ingadozásmentes áramellátás biztosítása.
Jochen Homann a konferencián rámutatott, hogy az időszakosan rendelkezésre álló megújítható energiaforrásokkal nem lehet az atomenergiát teljes egészében kiváltani és egyúttal állandó 24 órás energiaellátást biztosítani. Figyelmeztetett arra is, hogy az ukrán válság miatt komoly kockázatokkal jár túlzott mértékben az oroszországi gázszállításokra hagyatkozni. Oroszország az európai gáz-, olaj- és szénszükségletnek mintegy harmadát fedezi.
Németországnak fel kell gyorsítania az áramellátó hálózat bővítését, hogy az elmúlt években telepített több ezer megawattnyi nap- és szélerőműves áramtermelési kapacitást hiánytalanul bekapcsolhassa a rendszerbe.
Az országos szinten 2009-ben kitűzött 1900 kilométeres távvezeték hálózati bővítési tervből a lakosság ellenállása miatt még csak mindössze 300 kilométer valósult meg. A további 2800 kilométer távvezeték építését előirányzó 2012-es bővítési terv megvalósítása pedig még el sem kezdődött.
"Az energiaváltás terve meg fog hiúsulni, ha nem érünk el haladást a hálózatok bővítésében" - figyelmeztetett a BnetzA elnöke.
