Az alapkamat 6,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György.
A jegyzőkönyv szerint a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességben a tanács többségének megítélése szerint az inflációs cél az MNB által figyelt időtávon a jelenleginél lazább monetáris kondíciókkal is elérhető. Ezzel szemben mások a magas inflációs alapfolyamatra és a strukturális reálgazdasági problémákra való hivatkozással az alapkamat szinten tartása mellett érveltek.
A testület tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.
A tanács többsége úgy ítélte meg, hogy az európai adósságválságot kezelő intézkedések számottevően javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelte. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy jelentős és tartós javulás következett be az elmúlt hónapok során Magyarország kockázati megítélésében.
A kamatdöntési opciók vitája során a monetáris enyhítésre szavazók úgy látták, hogy a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, megítélésük szerint a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengése után az inflációs cél teljesülni fog.
Ezzel szemben a tartásra szavazók úgy látták, hogy a fennálló strukturális problémák miatt a monetáris feltételek lazítása nem képes a reálgazdaság érdemi élénkítésére. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az infláció magas szintjében jelentős tételt képvisel az átmenetinek tekinthető indirektadó-emelés, valamint az egész Európát érintő élelmiszerár-növekedés, amely hatások kiküszöbölésére a monetáris politika nem rendelkezik eszközökkel.
A monetáris tanács szeptember 25-én már az egymást követő második alkalommal csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot, ami ezt megelőzően 2011. december 21. óta állt 7,0 százalékon.
Nem akadály az infláció
A célszintet jelentősen meghaladó inflációt sem tartják a további kamatcsökkentések akadályának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának enyhítésre hajló külsős tagjai, ám a jegybank vezetése nem ért egyet ezzel az állásponttal - közölték a Barclays elemzői.
A Barclays közgazdászai szerint az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsős tagjainak érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.
A külsős tagok azzal is érveltek, hogy mivel a költségvetési intézkedések lassítják a gazdasági növekedést, a kívánatossal ellenkező hatást gyakorolna, ha az MNB - éppen e költségvetési intézkedések inflációs következményeire válaszul - feszes kamatpolitikával gyengítené még tovább a növekedést.
MTI