A menekültek kérdése nem csak a közösség egyes országait, de a tagállamok polgárait is megosztja. Vannak olyan országok, ahol az unióba érkezőket nem látják szívesen, vannak, ahol mindaddig kiállnak az érdekükben, míg nem szembesülnek az áradattal. Emellett van olyan állam is, ahol a belpolitikai megosztottság ellenére a vezetők továbbra is kiállnak a politikai menekültek mellett. Pedig az előrejelzések szerint az áradat még messze nem érte el a csúcsát. Az idei évben az ENSZ adatai szerint közel 750 ezer menedékkérő érkezett az Európai Unióba, ebből csak októberben 218 ezer. A közel-keleti országokban tapasztalható fegyveres konfliktusok miatt sokkal valószínűbb, hogy a migráció nem lanyhulni, hanem fokozódni fog. Az uniós előrejelzések szerint 2017-ig 3 millió migráns érkezik a közösség területére.
Az EU tagállamok többsége a menekültáradat kapcsán rövid távon a költségekkel és a problémákkal szembesül. Nem kevés költséggel járnak a mentési és határvédelmi feladatok, ha pedig a közösség területére mégis bejutnak a migránsok, akkor a lakhatásuk, ellátásuk mellett az esetükben felmerülő egészségügyi, adminisztrációs és egyéb feladatok is költségekkel járnak. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint, melyet a hétvégén idézett a CNN, ugyanakkor összességében pozitív hatása lesz a menekültek érkezésének. A felmérés szerint uniós átlagban 0,2 százalékos GDP növekedéssel jár a migránsok érkezése.
Ezekben a városokban kell a legkevesebbet dolgozni
Megjegyzik azt is, hogy ez egy átlagérték, azok az országok, amelyek "felszívják" a képzettebb menekülteket magasabb gazdasági növekedést érhetnek el. Egyes felmérések szerint a német gazdaság számára jelenthet a legtöbbet a sokszázezer menekült befogadása, ott ugyanis a menekültek kapcsán felmerülő költségek is élénkítik a belső keresletet, ez pedig 0,4 százalékos plusz GDP növekedést is hozhat.
Kapcsolódó anyag
Tavaly december óta összesen 8,3 milliárd forint többletkiadás keletkezett a rendőrségnél
A növekedésnek költségei is vannak
A GDP-növekedés mindazonáltal csalóka mutató, hiszen az egyes országok által a menekültekre fordított összegek valóban növelik a kibocsátást, ám a hosszú távú előnyök és hátrányok felmérése korántsem ilyen egyszerű. A menekültek befogadását pártoló vélemények alapvetően demográfiai és munkaerőpiaci adatokra hivatkoznak.
Az európai társadalom öregedését, még az idegenekkel bizalmatlan országok sem vonják kétségbe.A Deutsche Bank közgazdásza David Folkerts-Landau korábban egy elemzésében kifejtette, hogy a bevándorlás lehetőséget teremthet a német gazdaságnak arra, hogy az elöregedés miatt ne veszítsen növekedési dinamikájából.
Ha a migránsok számára legfontosabb célországot Németországot vizsgáljuk, a közgazdászok között találunk olyat is, aki megkérdőjelezi, hogy a Szíriából, Afganisztánból vagy Irakból érkező bevándorlók alacsony képzettségük miatt alkalmasak-e egyáltalán arra, hogy munkát találjanak Németországban. "Az csak illúzió, hogy a menekültáradat megszabadíthatja Németországot demográfiai gondjai gazdasági következményeitől" - fejtette ki például Jörn Quitzau, a Berenberg bank közgazdásza.
A demográfiai problémák kapcsán szintén fontos megjegyezni, hogy egyes vélemények szerint – például a magyar kormány is ezt képviseli - erre nem a közel-keleti bevándorlók befogadása fog megoldást hozni. Sokkal fontosabbnak tartják a lakosság gyermekvállalási kedvének élénkítését, erre pedig itthon is többféle példát láthattunk, adókedvezmények, családtámogatási eszközök formájában. A hazai folyamatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a megtett lépések fontosak, de nem elégségesek a negatív demográfiai folyamatok megfordításához. Nincs ez másképp egyébként a közösség gazdagabb országaiban sem, az előrejelzések szerint általános a társadalmi elöregedés.
Nem veszik el a munkát a migránsok
Ami a munkaerőpiaci folyamatokat illeti, a témában az utóbbi hónapokban megjelent legátfogóbb kutatás szerint a bevándorlás legfeljebb minimális hatással van (sok helyen pedig semmilyen hatással sincs) a bérekre és a helyi lakosság foglalkoztatásra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a bevándorlók akár képzettségben, akár munkahelyi tapasztalatban jóval elmaradnak az adott ország állampolgáraitól, arról nem is beszélve, hogy sokan nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással, vagy kapcsolati hálóval, ami eleve kizárja őket a munkaerőpiac jelentős részéről. Figyelembe véve, hogy Magyarországon jelentős számú alacsonyan képzett ember él, akik igen kevés eséllyel indulnak a versenyszférában történő elhelyezkedésre, talán nem meglepő, sokan utasítják el a menekültek befogadását. Ezzel szemben az olyan országokban, amelyek az uniós munkaerőmozgásban jelenleg is célországnak számítanak (pl. Németország, Anglia, vagy a skandináv országok) összességében az érkező, többnyire potenciális fizikai munkásokból valóban profitálhatnak.
Bemutatták az első kínai utasszállító repülőgépet
A kulturális különbségek és az integráció ugyanakkor az ő esetükben sem lesz egyszerű, hiszen számtalan olyan tagország van, ahol a korábbi bevándorlási hullámok kezelése finoman szólva is elégtelen volt. A problémák azonban nem az elsőgenerációs bevándorlókkal adódtak, hanem az utódaikkal, akik nem tudtak, vagy akartak asszimilálódni a többségi társadalomba, miközben a képzettségük, tapasztalatuk sem predesztinálja sokukat komoly karrierre. Példaként számtalan esetet lehet említeni, így a 60-as években Németországba (NSZK) érkezett török vendégmunkásokat, Franciaországba az egykori észak-afrikai gyarmatokról származók utódait, de egyes helyeken már most is nehézségeket okoz a dél-szláv háború idején érkezett diaszpóra társadalmi integrálása. Az integráció társadalmi költségeinek becsléséről azonban nem leltünk fel friss kutatási adatokat.
Hogy azonban ennek költsége sem elhanyagolható, azt jelzi Marijn Dekkers a Bayer vegyipari konszern vezérigazgatójának a véleménye, amely szerint időigényes feladat lesz a bevándorlók német munkaerő piaci integrálása. "Sok időbe és erőfeszítésbe kerül majd a bevándorlókat arra a szintre hozni, amit Németországban egy munkát keresőnek fel kell tudni mutatnia ahhoz, hogy egyáltalán el tudjon helyezkedni" - jelentette ki a Welt am Sonntag lapnak adott interjúban. Az államnak mindezt hosszú évekig kell majd finanszíroznia - hangsúlyozta. Nem lenne szabad illúziókba ringatni magunkat - figyelmeztetett. Legalább 15 évre lesz szükség ahhoz, hogy a menedékkérők többsége már ne szoruljon állami támogatásra és önállóan képes legyen gondoskodni magáról" - jelezte a német vegyipari és gyógyszeripari konszern vezérigazgatója.
mfor.hu
