A KEH Sajtóigazgatóságának közleménye szerint az államfő az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján - figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára - döntött az országos népszavazás kitűzésének időpontjáról.
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében.
A korábbi kormányzati információk szerint a népszavazás lebonyolítására legfeljebb 4,9 milliárd forint fordítható. Ezt tetézi az a vélhetőleg néhány milliárd forintra rúgó, és többnyire a kormánybarát médiumokon futó kampány, amely a kvóta elfogadása ellen mozgósít.
A hatályos uniós szabályzás szerint, amelyet Magyarország is elfogadott, egy képlet szerint számolják, hogy mely tagállam mekkora arányát kellene, hogy befogadja a menekülteknek. A képlet szerint Magyarországnak a menekültek 1,53 százaléka jutna. Ez a tavaly nyári állapotok alapján hozzávetőleg 500 embert jelentett. Azóta újabb hullámokban érkeztek emberek, így nagyságrendileg 1000-1500 menekült elhelyezéséről dönt az ország.
A kormány által kényszerbetelepítésnek nevezett uniós aktus elutasítása kapcsán az Európai Unió retorziókat is kilátásba helyezett. Egy bevándorlóért Brüsszel 80 millió forintot (250 ezer eurót) számolna fel, és a jelenlegi helyzet alapján nagyjából 1200 embert kellene az országnak befogadnia. Így ha a népszavazás során elutasító határozat születik, amelyet az Országgyűlés is megerősít, úgy a költségvetés számára ez 100 milliárdos nagyságrendű lehet. Hozzá kell tenni, hogy addig, amíg egy-egy menekült nem dolgozik, az állam számára éves szinten 3-4 milliárdos költséget jelentene.
MTI
