Vértes: az államot nem szabad túlságosan visszaszorítani
Az állam szerepéről Vértes András gyökeresen ellentétes véleményt alkotott, mint Csaba László. Vértes szerint nehezen képzelhető el, hogy az állami újraelosztás mértéke ötven százalékról 35-re mérséklődjön. Ez 4500 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentene, ami irreálisnak és túlzottnak tűnik.
Hatékonyabb működés kell
Ma a világban alapvetően két modell érvényesül: az egyik az angolszász, ahol kis állam kis adók mellett működik. A másik modell magasabb adókkal és magasabb újraelosztással operál, ilyenek a például a skandináv országok.
Vértes András szerint a jelenlegi magas újraelosztási szintet mérsékelni kell a versenyképesség miatt, az azonban valószínűtlen, hogy át tudnánk térni az angolszász modellre. Szerinte azok a kelet-európai országok, ahol sokkal kisebb az állami szerepvállalás, hamarosan komoly problémákba fognak ütközni. Kiemelte, hogy ha Románia nem lenne az Európai Unió tagja, akkor már rég összeomlott volna a pénzügyi válság súlya alatt.
Vértes András szerint tehát lényegesen kisebb állam létrehozására nincs lehetőség, így a meglévő állami intézményéket kell sokkal hatékonyabban működtetni. Reformokra és modell-váltásokra van szükség.
A Gyurcsány-kormány 2006 őszén elkezdett egy ilyen folyamatot, amire a magyar társadalom 2008 márciusában durva nemet mondott. Elképesztő, hogy bármilyen reformot meg lehet akadályozni egy népszavazással, és ha Magyarország ezen az úton halad, akkor tényleg Európa legrosszabb országává válik, tette hozzá Vértes.
Kiemelte: elkerülhetetlen, hogy Magyarország nyugdíjrendszerét, egészségügyét, vasútját megreformálja. Nevetségesnek érzi, hogy 4500 milliárdról vitatkozunk, miközben a népszavazáson néhány milliárdos tételre mondtak nemet az emberek.
Hozzátette: tudomásul kell venni, hogy az egészségügyben hatalmas pazarlás folyik. Lehet szidni az egészségügyi reformot, de tavaly ennek hatására 250 milliárd forintot sikerült megtakarítani. Hasonlóan senki nem törődik a nyugdíjrendszer válságával. Ha nem történik valami, akkor a nyugdíjkiadások aránya 2030-ra másfélszeresére fog nőni, ami finanszírozhatatlan helyzethez vezet, figyelmeztetett.
Hiányzik a közös akarat
Magyarországon ezek a reformok döntő kérdések, amikhez politikai nyugalom és megegyezésre való hajlam kellene. Ilyen változásokra azonban a jelenlegi éles politikai szembenállásban nincs semmi esély.
Vértes András emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati reformot annak idején a Fidesz-kormány is beterjesztette, azonban a szocialisták leszavazták azt. Ebben a ciklusban pedig a baloldali kormány javaslatát szavazta le a Fidesz.
Vagyis a szükséges reformokhoz nincs meg a közös akarat. Pedig a magyar társadalomnak ma kell döntenie olyan dolgokról, amelyek évtizedekre meghatározzák a jövőjét - jelentette ki Vértes András.
Varga M István
Menedzsment Fórum
