- Szeptember elején, amikor a költségvetés első változata megszületett, akkor azt nyilatkozta, hogy 2010-ben 400 milliárdos megszorítást tervez a kormány. Azóta több területen is engedtek az eredeti tervekhez képest. Így mennyi lesz a megszorítás jövőre?
- A költségvetés egyenlege nem változott. Ha megnézzük a múlt kedden beterjesztett javaslatot, akkor lényegében a kiadási és a bevételi oldal számai csak a távhő áfájának csökkentése miatt változtak. Ez nem azt jelenti, hogy kisebb a megszorítás, hanem éppen ellenkezőleg, kisebb összegből gazdálkodhat a költségvetés, az egyenleg pedig változatlan, az eredetileg beterjesztett javaslattal megegyező.
- Az elmúlt hetekben sokat lehetett olvasni arról, hogy vészesen fogynak a 2010-es költségvetés tartalékai. A fő számok elfogadása után végül mennyi mozgástér maradt?
- Nagyjából 200 milliárd forint, de ennyire is volt tervezve. A félreértés abból adódott, hogy a céltartalékot sokan úgy értelmezték, mint tényleges tartalékot, holott az eleve konkrét intézkedésekre, célzottan lett elkülönítve, soha nem egy általános puffer volt. Annyi történt most, hogy a költségvetési vitában amit tudtunk, azt megcímkéztük a céltartalékból.
- Az elmúlt években mennyire volt megszokott, hogy a céltartalékot már ősszel elköltse a kormány?
- A közszféra bérkiegészítésével kapcsolatos viták volt, hogy előre lezárultak, illetve volt olyan is, amikor az év során egyeztek meg a felek. Ez egy technikai jellegű kérdés, a lényeg az, hogy a céltartalék eddig is ilyen jogcímeken került felhasználásra, mint most. A jelenlegi kormány most igyekezett mindenben előre dolgozni, előrehozni a megállapodásokat, ez tükröződik a költségvetési számok gyors letisztázásában is.
- A parlamenti szavazással lényegében bebetonozták a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt 2010-re, miközben az utóbbi hetekben már a nemzetközi szervezetek is a kockázatokra hívták fel a figyelmet már az idei büdzsével kapcsolatban is elsősorban a társasági adóbevételek miatt. Ezek mellett tarthatók az eredeti célok?
- Értelemszerűen mindannyian ismerjük a jelenlegi helyzetünket. Az idei költségvetésről hamarosan, körülbelül másfél hónap múlva kiderül, tudjuk-e tartani a hiánycélt. Mi továbbra is hisszük azt, hogy tudjuk tartani az előzetesen kitűzött célt. Amikor például az Európai Bizottság megfogalmazta a prognózisát, akkor a napokban megjelent októberi számokat még nem ismerte. Sokakat meglepett, hogy az októberi egyenleg pozitív lett.
A jövő évi hiánnyal kapcsolatban pedig az előrejelzések időpontjában még nem voltak ismertek a múlt keddi parlamenti döntések. Ami a társasági adóbevételeket illeti, nyilván ilyen világgazdasági körülmények között vannak kockázatok, ezt senki nem tagadta. Ezt két módon tudjuk kezelni: az egyik, hogy mi kifejezetten konzervatívan tervezzük a növekedési esélyeket. A költségvetés 0,9 százalékos gazdasági visszaesésre lett alapozva, az elemzők többsége azonban már ennél jobb teljesítményt vár 2010-re. Egyébként pedig az említett 200 milliárdos tartalék a költségvetésben arra van, hogy ha az adatok kedvezőtlenül alakulnak, akkor azt legyen miből kiegyensúlyozni.
- Tavasszal még azért bírálták néhányan a kormányt, mert túl optimista volt az előrejelzése a gazdasággal kapcsolatban, mostanra ez kicsit megfordult a 2010-es prognózist illetően. Miért tart ki a kormány továbbra is a 0,9 százalékos GDP-visszaesés mellett?
- A kormány nem engedheti meg magának, hogy a költségvetést olyan prognózisokra tervezze, amelyek éppen csak napvilágot láttak. Olyan előrejelzésre kell alapozni a költségvetést, ami kiállja az idő próbáját és inkább az bizonyosodik be róla, hogy túlságosan borúlátók voltunk.
- Mikor javíthat a kormány a 2010-es előrejelzésén?
- Most frissítjük a makropályát az Európai Bizottsággal és az IMF-fel való tárgyalások során, úgyhogy lehet, hogy a következő hetekben új prognózist fogunk kiadni, de ez a költségvetési tervszámokon már nem változtat.
- Az év utolsó két hónapjában folytatódhat a javulás a költségvetési egyenlegben?
- Decemberben számítunk egy jelentős többletre, ugyanis akkor kell például befizetni a társasági adót és a különadót, amik nagy súllyal szerepelnek az egyenlegben. Ez a decemberi mérleg fogja lényegében meghatározni, hogy tartható lesz-e az idei hiánycél.
- Október végén 4 százalékos hiánynál tartott a büdzsé. Ha beigazolódnak ezek a kedvező várakozások akkor elképzelhető, hogy az év végére akár a 3,9 százalékos cél alá is lemenjen a hiány?
- Az nem cél, hogy mesterséges intézkedésekkel a kitűzöttnél is jobb egyenleget érjünk el, mert ennél prociklikusabb fiskális politikát nem szándékozunk folytatni, nem akarunk még további szigorító intézkedéseken gondolkodni, melyek tovább csökkentenék a hiányt. Szeretnénk pontosan eltalálni a mostani költségvetési deficitet.
- Ezekben a hetekben zajlik a konzultáció hazánk és az IMF között a következő törlesztőrészletről. Lehet már tudni valamit a kormány terveiről? Mennyit kívánnak lehívni a hitelből?
- Egyenlőre nem szeretnék erről semmit mondani, mivel ezt hivatalos formában még nem közöltük sem az IMF, sem az Európai Bizottság delegációjával. Én a hét elején találkozom velük, először ott szeretném felvázolni a céljainkat, utána örömmel tájékoztatom majd a sajtót is.
- Ha jól tudom, megkezdődtek az egyeztetések a hitelezés szigorításáról a jegybank, a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium között, sőt, a hírek szerint közel a megegyezés. Azt lehet tudni, hogy a jelenlegi állás szerint kinek kell többet engednie: az MNB-nek vagy a kereskedelmi bankoknak?
- Egyelőre nincs vége a tárgyalásoknak, így nem lenne ildomos végeredményt hirdetni. Várjuk meg az egyeztetések végét és akkor majd közösen beszámolunk arról, mire jutottunk. De nem is arról szól a tárgyalás, hogy ki nyer és ki veszít, ki győzi le a másikat, hanem egy olyan szakmai kompromisszum kialakítása a cél, ami mindenki számára megnyugtató. Annyit tudok mondani, hogy a fizetéshez kötött törlesztőrészlet-maximálás vetett fel több kérdést, a hitelfedezeti aránnyal kapcsolatban lényegesen kisebb a vita a felek között.
- A hitelezés szigorítása mikor kerülhet bevezetésre? A jelenlegi kormány elkötelezett amellett, hogy meghozza a szükséges rendeletet?
- Jövő évi hatálybalépéssel már aktuális lehet a dolog, a jelenlegi kormány feladatának tekinti, hogy erről szabályozást alkosson.
- A pénzügyminiszterség mellett mennyi ideje jut például a zenélésre?
- Azt tűztem ki magamnak célul, hogy ne veszítsem el teljesen a civil életemet, havi egy koncertet szeretnék elvállalni. Ez szeptemberben és októberben teljesült, most a költségvetés elfogadása előtt novemberben úgy néz ki, hogy akár két alkalom is lehet.
- Hallottam, hogy a zenekarukat felkérték, hogy lépjenek fel a Menedzserbálon. Elfogadták ezt a meghívást?
- Akkor én szóban elvállaltam, a zenekarral is egyeztettem és ők is örültek a felkérésnek. Ha lesz rá alkalom, akkor szívesen elfogadunk ilyen meghívásokat.
- Többször elmondta, hogy semmiképp nem vállalná még egyszer a pénzügyminiszterséget jövő tavasszal. Vannak már tervei április utánra?
- Konkrét terveim nincsenek. A pénzügyminiszterség amellett, hogy óriási kihívás, rengeteg tudást és tapasztalatot adott, amiket szeretnék most hasznosítani. Az üzleti életbe szeretnék visszamenni, tehát üzlettel szeretnék foglalkozni, nem politikával. Konkrétan akkor fogok gondolkodni a folytatáson, ha legalább már a költségvetés el lesz fogadva.
- Fél év távlatából nem bánta meg, hogy elvállalta a pénzügyminiszterséget?
- Nem, rengeteg munkát sikerült elvégezni, melyekről számos esetben bebizonyosodott, hogy eredményesek voltak és ez volt a cél.
- Emellett viszont rengeteg olyan támadás is érte az elmúlt hónapokban, ami nem féltétlenül szakmai volt.
- Erre előre számítottam és lélekben felkészültem rá. A pénzügyminiszterség sosem az a pozíció, ami népszerűségre tesz szert a lakosság széles körében, különösen a pénzügyi válság idején. Az, hogy a választások előtt egy évvel vállaltam el ezt a pozíciót, még valószínűbbé tette, hogy ki leszek téve támadásoknak a kampány miatt, ezek hol elegánsabbak, hol kevésbé elegánsak voltak.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
