2011 és 2016 között kell Magyarországnak visszafizetnie azt a 12,8 milliárd eurót, amit 2008 ősze óta felvett a nemzetközi szervezetektől. Az mfor.hu által megkérdezett elemző szerint elvileg egy új IMF-megállapodás nélkül is sikerülhet előteremteni ezt a pénzt, ugyanakkor ősszel valószínűleg elkerülhetetlenek lesznek bizonyos megszorítások, reformok. Kovács Roland, az Equilor szakértője úgy véli, hogy az Európai Unió ragaszkodni fog a korábban rögzített hiánycélhoz, akkor pedig akár ugyanúgy összerúghatja velük a port a kormány, mint a Valutaalappal.
Elvileg van pénz
Tavaly decemberben döntött úgy a Nemzetközi Valutaalap, hogy a korábban felvett hitelek törlesztését nem két, hanem három éves türelmi idő után kell megkezdeni. Ennek köszönhetően hazánknak sem most, hanem majd csak 2011 végén kell előteremtenie 2 milliárd eurót az első törlesztőrészletre.
A jegybank devizatartalékai a legfrissebb adatok szerint június végén 35,2 milliárd eurót tettek ki, azaz elvileg nem kell tartanunk attól, hogy nem tudunk majd fizetni. "2008 ősze előtt ezek a tartalékok 18 milliárd euró körül voltak, azóta majdnem megduplázódtak. Ebből elvileg tudjuk fizetni a törlesztést, csak arra kell vigyázni, hogy ne csökkenjen nagyon le a tartalékok mértéke, mert akkor ismét könnyen támadhatóvá válik a forint" - mondta az mfor.hu kérdésére Kovács Roland, az Equilor elemzője.
A szakember szerint a devizatartalékok mellett szükség lehet dollárban vagy euróban történő kötvénykibocsátásokra is, melyekre már 2009-ben (ötéves, egymilliárd euró államkötvény, 395 bázispontos felárral) és 2010-ben (tízéves, kétmilliárd dollár államkötvény, 2,65 százalékpontos felárral) is volt példa. Ezekhez azonban az kell, hogy a nemzetközi befektetői hangulat is kedvezően alakuljon, legyen kereslet a magyar állampapírokra.
A jövő év végi 2 milliárd eurós részlet után 2014-ig minden negyedévben 600-900 millió eurót kell visszafizetnünk az IMF kasszájába, majd 2014-ben ismét az Európai Bizottság tartja a markát a 2 milliárd eurós esedékes részletért. A teljes felvett hitelünktől 2016 közepére szabadulhatunk meg, akkor lesz még egy utolsó másfél milliárd eurós részlet.
Persze ezek csak az IMF-hitel törlesztőrészletei, ezeken felül lesznek lejáró forint- és devizakötvényeink. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kimutatása szerint 2011-ben összesen 2858,8 milliárd forintnyi lejáró adósságunk lesz, amit meg kell újítani, majd 2012-ben további 2386,2 milliárdot kell valahonnan előteremteni. Ezt követi 2013-ban egy rekordmértékű, több mint 3000 milliárdos lejárat, majd még 2014-ben is több mint 2000 milliárdnyi kölcsönünk jár le.
Ősszel győzheti meg a kormány a befektetőket
Kovács Roland arra számít, hogy az Orbán-kormány régóta emlegetett második akciótervében olyan strukturális reformok is lesznek, melyek meggyőzhetik a befektetőket arról, hogy az IMF nélkül is finanszírozzák Magyarországot. "Ezekre azért van szükség, mert a devizakötvény-kibocsátások sem lesznek törvényszerűen sikeresek, kell mögéjük egy kormányzati program, ami meggyőzi a piacot" - emelte ki az elemző.
Kovács Roland szerint azzal viszont szembe kell néznünk, hogy az első időben a kötvénykibocsátásokkal az IMF-hitelnél kedvezőtlenebb kamatfeltételeket tudunk elérni. Ez az ára annak, hogy a Valutaalap ne szólhasson bele a magyar gazdaságpolitikába. "Növekedésre, kiszámíthatóságra és fiskális szigorra van szükség ahhoz, hogy az IMF-hitelnél kedvezőbb feltételeket tudjunk elérni a piacon" - vázolta fel a lehetséges távlati célokat a szakember.
Jövőre az Unióval is összerúgjuk a port?
A napokban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió döntéshozói októberben állíthatnak fel egy minden tagállamra vonatkozó költségvetési pályát a hiány csökkentésének üteméről. Ettől a magyar kormány azt reméli, hogy az eredeti megállapodással ellentétben mégsem kell már 2011-ben 3 százalék alá csökkenteni a deficitet.
Kovács Roland szerint azonban képtelenség egy egységes pályát felállítani, mert minden uniós tagállam más alapról indul. "A jövő év végén már lesz egy több mint 2 milliárd eurós törlesztési kötelezettségünk az Európai Bizottság felé. Ha emellett tartani kell a 3 százalék alatti hiányt, akkor a kormánynak komoly döntéseket kell hoznia a közeljövőben: vagy beáldozza politikai népszerűségét és megszorítások árán teljesíti a hiányt, vagy pedig szembe megy az Unióval, de az komoly forintgyengüléssel járhatna" - vázolta fel az elemző. A fentiek miatt az elemző arra számít, hogy ősszel jöhetnek majd a fájdalmas intézkedések az Orbán-kormány részéről.
Az Equilor szakembere szerint az Unió vezetői komoly leckét kaptak a görög válság kapcsán, várhatóan még egyszer nem fogják elnézni nekünk azt, ami felett évekig szemet hunytak Görögország esetében. Éppen ezért a szakember úgy véli, hogy az EU kötni fogja az ebet a karóhoz a hiányt illetően, ez pedig akár hasonló konfliktusokhoz vezethet a magyar kormány és az Unió között, mint a közelmúltban az IMF esetében. "Szerintem a jövő év egyik nagy kérdése a fiskális szigor lesz Európában" - mondta az mfor.hu-nak Kovács.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
