A napokban publikálta a KSH a Nyugdíjak és egyéb ellátások 2015 című kiadványát, amely számos érdekes tényt tár fel. Az adatsorok megerősítették, hogy az ellátórendszer szempontjából volt értelme a szigorításnak, így a tavalyi évben is csökkent az ellátottak száma. Igaz ez a trend nem újszerű, hiszen 2008-at kivéve a létszámuk az 1990-es évek végétől folyamatosan csökkent.
Más kérdés, hogy ez a juttatás így is óriási összeget emészt fel, a nyugdíjakra és egyéb ellátásokra fordított kiadások 2014-ben 3478 milliárd forintot tettek ki, a GDP 10,9 százalékát. Az öregséginyugdíj-kiadás ebből 2556 milliárd forint volt. Hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjak GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta a legalacsonyabb volt, az előző évinél 0,7 százalékponttal kisebb.
Ezekben a városokban dolgoznak a legkevesebbet
Ennek, az így is tetemes aránynak a hátterében többek között az áll, hogy 2015 januárjában az ország népességének 28 százaléka, 2,7 millió fő részesült nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban. Az utóbbi néhány évben publikált más demográfiai kutatások szerint ez a folyamat a jövőben is romlani fog, egyre több eltartott jut majd az aktívakra. A KSH adatai szerint az időskori gazdasági függőségi ráta szerint 2013-ban száz foglalkoztatottra 43 inaktív idős jutott, ez az Ageing Report előrejelzése szerint 2060-ra elérheti a 72-t, áll a magyar statisztikusok kiadványában.
100 ezer fölött az átlag
A nyugdíjban részesülők sokszor provokációnak tartják, de tény, hogy az emeléssel nyertesek voltak tavaly, hiszen reálértékben is nőtt az ellátás értéke. A KSH adatai szerint 2015 januárjában egy ellátott átlagosan 106 462 forintot kapott, 3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 2015 elején 2 022 905 fő részére folyósítottak öregségi nyugdíjat, egy főnek átlagosan 118 439 forintot. Az öregségi nyugdíjasok egyharmada 90 és 120 ezer forint közötti összegben részesült, 18 százalékuk 70 és 90 ezer, és szintén 18 százalékuk 120 és 150 000 forint közötti nyugdíjat kapott. A fővárosban a legnagyobb a 150 ezer forintnál magasabb összegben részesülők aránya (36%).
Ha a számokat alaposabban megnézzük, akkor persze kiderül: 2014-ben 2,4 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, miközben a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,7 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Mindezek együttesen 3,1 százalékkal emelték a járandóságok reálértékét, ami 2012 óta folyamatosan nő. Ebből a szempontból tehát nincs okuk panaszra az ellátásban részesülőknek, más a helyzet, ha a nettó átlagkeresetekhez viszonyítjuk az ellátásukat, annak reálértéke ugyanis 3,3 százalékkal növekedett 2014-ben, így az előző két évtől eltérően a nyugdíjak és egyéb ellátások relatív pozíciója (a nyugdíjak és egyéb ellátások vásárlóerejének változása a bérek vásárlóerejének változásához képest) némileg romlott.
Azzal az érvvel is sokszor találkozhatunk, hogy a nyugdíjakból nem lehet megélni, ami valószínűleg így is van az alacsonyabb összegű ellátások esetén. Ráadásul, ha a vásárlóerőt nézzük, akkor kifejezetten rosszul állnak a hazai idős emberek. A nyugdíjak vásárlóerejének uniós összehasonlítása alapján 2014-ben Magyarország az utolsó harmadban foglalt helyet.
Jól állunk viszont, ha azt vizsgáljuk, hogy a nyugdíjba menetel milyen kereseti változással járt. Az aggregált helyettesítési ráta szerint az EU élvonalában vagyunk. Ez a nyugdíjszínvonal egyik mutatója, és a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez, kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét. A helyettesítési ráta értéke 2013-ban Magyarországon 61 százalék volt, az ötödik legmagasabb az Európai Unióban, 6 százalékponttal meghaladta a tagországok átlagát.
Szomorú tény, hogy az ország "kettészakadása" nem csak a bérekben és a munkalehetőségekben érhető tetten, hanem a nyugdíjakban is. Az ország egyes térségei közötti nyugdíjkülönbségek a korábbi évtizedek gazdasági-társadalmi folyamatainak sajátos leképeződései. A fővárosnak az ország többi térségétől eltérő gazdaságszerkezete, a kedvező munkalehetőségek magasabb fizetést és hosszabb szolgálati időt biztosítottak, napjainkban pedig nagyobb öregségi ellátást.
mfor.hu
