Már tavaly is arra lehetett számítani, hogy az idén már nőni fog a magyar gazdaság, azonban ez várhatóan elsősorban a nettó exportnövekedésnek lesz köszönhető - vélik a Pénzügykutató szakemberei. A belső fogyasztás továbbra is visszafogott marad, illetve a mostoha időjárás is további nehézségeket okozhat.
Csalódást okoztak Orbánék
A választások előtt általános várakozás volt a piacon, hogy az új kormány nem sokban tér majd el a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájától. Ehhez képest csalódást okozott a kormány a befektetőknek - vázolta fel Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató munkatársa az intézet pénteki sajtótájékoztatóján. A szakember szerint a kormány bizalomvesztésének több lépcsőfoka volt, első lépésként azt említette, hogy már a kormányalakítás előtt zavaros nyilatkozatok jelentek meg az adóelképzelésekről, illetve az adócsökkentésről.
"Orbán Viktor kifejezetten büszke arra, hogy a kormányprogram megegyezett a választási programmal, azonban a piacok ezt sem vették jó néven" - vetette fel az újabb hibát a Pénzügykutató szakértője. Petsching Mária Zita szerint a június elején kiváltott mini-valutaválság és a szabadságharc a Valutaalappal is csak nehezítette a helyzetet.
"Nem az a bajunk a kormánnyal, hogy nem azt csinálja, amit ígért, hanem az, hogy tenisznyelven szólva ezek mind ki nem kényszerített hibák voltak, senki nem számított rájuk" - emelte ki Petsching Mária Zita. A szakember szerint ezek a hibák mindenkinek nagyon sokba kerültek, a háztartások, az önkormányzatok mellett az államháztartás is a vesztesük.
"Jelenleg szinte minden pénzügyi mutatónk rosszabb, mint a választások előtt: a forint árfolyama gyengébb, a CDS-feláraink magasabbak, a magyar állampapírok magasabb hozam mellett kelnek el, illetve megakadt a kamatcsökkentés folyamata" - sorolta az elemző. Szerinte ezek a feszültségek eddig csak azért nem robbantak be, mert mindenki abban bízik a piacokon, hogy az októberi önkormányzati választások után a kormány egy hiteles programot tesz le az asztalra.
Leszorítanák az árakat
A Pénzügykutatónál arra számítanak, hogy az idén éves szinten 2,5 százalékkal nőnek majd a reálkeresetek, ez azonban az óvatosság miatt nem jár majd a háztartások fogyasztásának emelkedésével. 2011-ben további 1,5-2 százalékkal kereshetünk majd többet, akkor az óvatossági faktor is enyhülhet kicsit a munkaerőpiaci feszültségek halványulásával.
"Az árak tekintetében az látszik, hogy a kormány mindent megpróbál majd megtenni a szabályozott árak csökkentése, befagyasztása érdekében. Hosszabb távon azonban ez árbuborék kialakulását hozhatja, ami inflációs sokk veszélyét hordozza magában" - figyelmeztetett Petsching Mária Zita. A kamatban jövőre sem várnak változást az intézet szakemberei, 2011 végén továbbra is 5,25 százalékon lehet az alapkamat.
A növekedést illetően idén 0,8 százalékos bővülésre, 2011-ben pedig 2,3-2,8 százalékos GDP-növekedésre számítanak a Pénzügykutató szakértői. Az ipari termelés idén 7, jövőre pedig 5,5-6,5 százalékkal bővülhet, míg a kiskereskedelmi forgalom az idei visszaesés után jövőre 1,5-2 százalékkal nőhet.
Már az idei hiány is veszélyben
A költségvetési folyamatokat illetően csak a 2010-es évre lehet előrejelzést adni, a jövő évet illetően csak nagy körvonalakban látszanak az irányok - mondta a sajtótájékoztatón Halász György, a Pénzügykutató elemzője. Idén augusztusig a hiány jelentősen magasabb volt az éves előrejelzésnél, ez kiigazítás nélkül csak tovább emelkedett volna, akár 1280 milliárd forint is lehetett volna a deficit.
Ehhez jött a kiadáscsökkentés és a bankadó, valamint az ellenkező irányba ható társasági adó-csökkentés, amikkel lehetséges 230 milliárdot faragni a hiányból, de ehhez a kiadáscsökkentést következetesen végig kell vinni az év végéig. "A pénzforgalmi szemléletű hiány 4,3-4,4 százalék lehet, míg az EU által vizsgált ESA-hiány 4,1-4,2 százalék körül alakulhat idén. Mindez azt jelenti, hogy a vállalt 3,8 százalékos célhoz további 60-70 milliárd forintos kiigazításra lenne szükség" - hangsúlyozta Halász György.
A szakember szerint ha a kormánynak lépnie kell az egészségügyi alap finanszírozása terén is, illetve az Unió által vizsgált áfa-visszatérítések is kedvezőtlenül alakulnak, akkor az további 40 milliárddal növelheti a kiigazítás szükségességét.
BK
