Ezt kell tenni, ha jön a nukleáris felhő


"Mi lenne ha?" A klasszikus kérdés ezúttal az észak-koreai atomprogram miatt vetődik fel. A katasztrófavédelem szerint ezt kell tenni, ha nukleáris veszély fenyeget. Mindenesetre rádió, ragasztószalag és kálium-jodid legyen a házban.

Már több mint hetven éve tart az atomkorszak, a fegyverkezési versenyben a legerősebbek atombombákkal tartják sakkban egymást és a világ technikailag kevésbé felkészült részét. Túl vagyunk számos forró helyzeten, konfliktuson - emlékezzünk a szovjet-amerikai hidegháborús évekre -, ám eddig szerencsére senki nem döntött úgy, hogy atomcsapással tesz pontot a vitás kérdések végére. A sajnálatos kivétel a japán Nagaszaki és Hirosima amerikai szétbombázása, amikor nem kihalt sivatagokban tesztelték az atombombákat, hanem konkrétan pusztító céllal vetették be azokat közösségek ellen.

A hidegháború a nyolcvanas évek végére az oroszok "kapitulálásával" ért véget, ezt követően az állítólagos iraki atomprogram tartotta lázban a világ vezető államait. Mint utóbb kiderült, a Bagdad lerohanására indokul szolgáló brit hírszerzési jelentések nem voltak kellően megalapozottak. Nem mintha a Szaddám Huszein vezette rezsim nem követett volna el épp elég szörnyűséget saját és a térség más lakosai ellen, de a casus belli nem állt sziklaszilárd alapokon.

Mostanában az észak-koreai fenekedés jelent egyre növekvő veszélyt. A atomrobbantási kísérleteik egy sokkal fejlettebb technológia meglétéről tanúskodnak, mint amit az Egyesült Államok - mint a világ vezető atomhatalma - eddig feltételezett. Aggasztó, hogy Phenjan nem csak papíron képes csapást mérni más országokra, de ezt a gyakorlatban is igyekszik bizonyítani atomtöltettel nem felszerelt hordozó rakétákkal, illetve földalatti hidrogénbombával elvégzett kísérleteivel.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a konfliktussal érintett államok politikusai egyáltalán nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy tényleges atomcsapásokra kerül sor, melyek kezdeményezője Észak-Korea lesz. Ha bekövetkezik a legrosszabb, kérdés, hogy a hatások csak a távol-keleti térségre korlátozódnak-e, vagy messzebb ható következményei lesznek a bombázásoknak.

Észak-koreai piknik

Észak-koreai piknik 

Persze továbbra is kicsi a valószínűsége annak, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor megnyomja a piros gombot. Akármennyire is elszigetelt valóságban él, remélhetően tisztában van azza, hogy egy ilyen hadi helyzetből ő csak vesztesen tudna kikerülni. Abban lehet bízni, hogy az atomfenyegetést zsarolási pozícióinak javítására akarja felhasználni, s országa kereskedelmi kapcsolatainak bővítését próbálja kierőszakolni. Nagy kérdés persze, hogy ha ez a taktikája, azzal célt ér-e, s nem feszíti-e túl a húrt.

De mi van akkor, ha tényleg kitör egy atomháború? Magyarország nem közvetlen célpont, de nukleáris veszélyhelyzet ettől még kialakulhat. Mint amikor Csernobilban több mint 30 évvel ezelőtt felrobban az atomerőmű 4-es reaktora, és a sugárfertőzés elérte Magyarország területét. Mi teendő ebben az esetben?

Ez a kérdés sok olvasónkat foglalkoztat, akik a múltkori cikkünkre - Megszólaltak a légiszirénák Pesten - reagáltak. Mit kell tenni ilyenkor? - tették fel a kérdést kommentjeikben.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kifejezetten atomcsapásra vonatkozó tanácsokkal nem szolgál, de hasonló járulékos következményekkel járó nukleáris veszély esetére igen. Ezek szerint a lakosság akkor jár el helyesen, ha zárt helyen tartózkodik, amíg elvonul a radioaktív felhő. Zárt ablakok és ajtók mögött kell tartózkodni, ezzel ugyanis jelentősen lecsökkenthető a sugáradag, ami a szervezetbe kerülhet. A legalkamasabb helyek azok a belső szobák, ahol a lehető legkevesebb a nyílászáró; valamint a pincék, alagsorok.

Az OKF listába szedte azokat a dolgokat, tárgyakat, amelyekre mindenképpen szüksége lesz a lakosságnak. Az élelmiszerek közül elsősorban az előre csomagolt készítmények, konzervek felelnek meg. Fejenként napi 3-4 liter ivóvízről is gondoskodni kell. Szükség van továbbá váltóruházatra és cipőre, valamint műanyag zsákokra, amelyekben a szennyezett anyagokat, szemetet lehet gyűjteni. Kellenek még takarók, gyógyszerek, tisztító- és tisztálkodószerek, elemes rádió és tartalék elemek, szükségvilágítás, elsősegélycsomag, valamit ragasztószalag, amivel az ajtókat, ablakokat hermetikusan el lehet zárni.

A katasztrófavédelem arra is felhívja a figyelmet, hogy az elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen szennyezet ruházatot kicserélni tisztára.

Egy másik jó tanács: figyelni kell a Kossuth rádiót, mert ott hangoznak el az óvintézkedések elrendelésére és feloldására vonatkozó információk.

Van még valami, ami elsőre nem tűnik magától értetődőnek, mégis hasznos a túlélés szempontjából. Ez pedig a kálium-jodid (az OKF szerint gyógyszer formájában beszerezhető), mert azzal csökkenthető a káros radioaktív jód felhalmozódása a szervezetben. A kálium-jodid stabil jódizotópot tartalmazó só - írja tájékoztatójában a katasztrófavédelem. A stabil jód a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges elem. A nukleáris balesetek során a levegőbe radioaktív jód kerülhet, ami a belégzés útján a szervezetbe juthat. Ott a pajzsmirigy veszi fel ezt a káros anyagot, ami feldúsulva különböző pajzsmirigy megbetegedéseket okoz.

Azért van szükség a kálium-jodidra, mert a szervezet nem tud különbséget tenni a radioaktív és a stabil jód között. Ha a stabil jód kerül be előbb, az megkötődik a pajzsmirigyben, telíti azt, így a radioaktív jód már nem tud megkötődni és kiürül a szervezetből. Fontos, hogy ez a módszer csak akkor működik, ha a levegőben van radioaktív jód, mert máskülönben hasztalan a kálium-jodid bevitele.

Szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kálium-jodidot csak központi utasításra és csakis indokolt esetben szabad bevenni - hívják fel a figyelmet a katasztrófavédelmisek. Ha indokolatlan a gyógyszer bevitele, akkor a kockázat nagyobb, mint a haszon. A gyógyszert egyébként Paks 30 kilométeres körzetében lévő települések gyógyszertáraiban lehet beszerezni, illetve van egy központi készlet is.

Ha olyan vészhelyzet állna elő, amikor kimenekítésre van szükség, akkor ennek részleteiről a lakosság az M1 és a Kossuth rádió adásából tájékozódhat. A protokoll szerint önállóan, utasítás nélkül nem szabad megkezdeni a menekülést. Előbb ugyanis ismerni kell a kimenekítési útvonalakat, hogy el tudjuk kerülni a radioaktív felhőt és a már szennyezett területeket.

Ha sor kerül a kitelepítésre, akkor a helyes eljárás a következő:

  • Ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket.
  • El kell zárni a víz-, a gázberendezéseket.
  • El kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket.
  • Be kell zárni az ablakokat, lehúzni a redőnyöket.
  • A lakásajtót kulcsra kell zárni.
  • A telefont nem szabad használni, csak segélykérésre, mert a mentéssel foglalkozó szervezeteknek szükségük van a vonalakra. 
  • Amennyiben mozgásképtelen személy van a családban, azt be kell jelenteni a gyülekezési helyen, és az elszállításáig egy családtagnak kell vigyáznia a betegre.

A kitelepítéskor túlélőcsomagot kell magunkkal vinni, ami lehetőség szerint ne haladja meg a 20 kilogrammot. A csomagra rá kell írni a nevet, címet, a gyermekek ruházatára pedig felvarrni a nevét és a születési idejét, a könnyebb beazonosíthatóság érdekében. Jó, ha van egy irat az esetleges gyógyszerérzékenységről.

A túlélő csomagba az alábbi tárgyakat javasolja elrakni az OKF:

  • Személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya.
  • 2-3 napi élelmiszer, ami biztosítja napi 3000-3600 kalória bevitelét. Továbbá 1 liter ivóvíz, üdítő,  tea.
  • Az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű.
  • Tisztálkodási eszközök.
  • Rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök.
  • Ha van, egyéni védőeszköz. Szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat.
  • Takaró, hálózsák, gumimatrac.
  • Hordozható rádió.

mfor.hu 


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.