5p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Magyar és európai GDP és inflációs adatok mellett OTP és Mol második negyedéves eredménybeszámoló is jön a jövő héten. Nem fogunk unatkozni!

Makrogazdasági szempontból viszonylagos csendben telnek a hőségtől terhelt nyári hetek annak ellenére, hogy a júniusi reálgazdasági adatok első körét közzétette a KSH, olvasható a Raiffiesen heti hírlevelében. A tárgyalások a devizahitel programmal kapcsolatosan folynak, leginkább ez érdekelheti a piacokat, de egyelőre még tisztázatlan milyen elemei lesznek. Az utóbbi napokban megnyugodott a forint árfolyama is, az első bejelentés óta tapasztalható alulteljesítés véget ért, a 300-as szint felett az euróval szemben nem tudott érdemben megmaradni. A Raiffeisen várakozásai szerint azonban továbbra is gyenge szinteken maradhat a kereskedés, és továbbra is megalapozottnak tartják a szeptemberi 295-ös előrejelzésüket.

Ellentétes folyamatokat mutat az ipar és az export

Az ipari termelés júniusban elmaradt a várakozásoktól. A 0,6 százalékos visszaesés éves szinten sorban a második zsugorodó hónapot jelenti, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az eggyel kevesebb munkanap miatti hatást beleszámolva már növekedést kapunk, méghozzá 1,2 százalékost. Amennyiben ezt a tisztított adatot vizsgáljuk, a második negyedévben már növekedési motorként tekinthetünk az iparra. Igaz, a KSH tájékoztatása szerint mindössze a gépjárműipar növekedett.

Ám épp ez utóbbi információ miatt furcsa, hogy az export még zsugorodott is, méghozzá 3 százalékkal, hiszen az autóipar nagy százalékban külföldre termel. A kivitel zsugorodása már csak azért is meglepő, mert legnagyobb európai kereskedelmi partnerek közül többnél is jobban teljesített az ipar a várakozásoknál, tehát a keresletre sem lehet panaszkodni. A Raiffeisennél úgy számolnak egyelőre, hogy a szétválás csak ideiglenes, és a későbbi hónapokban ismét növekedni fog az export volumene.

GDP és infláció

A jövő héten teszik közzé a magyar gazdaság két legjobban követett adatát: a fogyasztói inflációt és a gazdasági növekedés mértékének első becslését. Az infláció a bank várakozásai szerint enyhén emelkedett a júniusi 1,9 után 2 százalékra, ám továbbra is rendkívül alacsony inflációról beszélhetünk.

A GDP-adatokban is emelkedésre számítanak az elemzők, a második negyedév lehet az első 2011 óta, amikor már éves szinten is növekedésről beszélhetünk. Az ipar vélhetően kontribútor lehetett újra, miközben a mezőgazdaság változatlanul erős maradhatott, és az építőipar havi adatai is növekedésről tanúskodnak. A szolgáltatások viszont még zsugorodnak.

Európai GDP és ipar

Az európai makrogazdasági adatok rendre javuló tendenciát mutatnak, igaz, a javulás dinamikusnak még továbbra sem mondható. A héten megjelent adatok is ebbe a képbe illeszkednek: az olasz gazdaság 2011 vége óta legkisebb mértékben zsugorodott az idei második negyedévben, 0,2 százalékkal, az olasz ipar hasonlóan pozitív meglepetést regisztrált, amikor júniusban már csak 2 százalékkal volt alacsonyabb a kibocsátás, mint egy éve.

(Raiffeisen)

A német ipar viszont már újra növekedésbe fordult (2 százalékos), amit a megrendelések felfutása már megelőlegezett. Ugyanakkor a kiugróan jó adat olvasásában érdemes némi óvatosságot alkalmazni, a statisztikai hivatal szerinti növekedés ugyanis nem hasonlít a szektorális jelentések által adott képhez. Az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy egyszeri kiugrásról van szó, ráadásul a szezonális igazítás is bizonytalan, miután idén júniusban kevesebb munkaünnep volt, mint a korábbi években.

Mindazonáltal az is látható, hogy az ipar jobban teljesít, mint a korábbi hónapokban, még ha talán nem is olyan mértékben, mint amit az adat sugall. A másik oldalon ugyanakkor a francia, spanyol és holland termelési adatok elmaradtak a várakozásoktól, így elképzelhető, hogy összességében az euró-zóna ipara nem tudott még növekedésbe váltani. Erről adatot - szintén - a jövő héten tesz közzé az Eurostat, ahogyan a GDP-számok is ekkor érkeznek.

Mol és OTP

Harmadik hete zár erősödéssel a vezető hazai index, a BUX, de négy héttel ezelőtti csökkenésnek a féléig jutott csak el ennyi idő alatt.

A legnagyobb bank 3. hete toporzékol a 4400-4500 forint közötti szinteken, ami azért furcsa, mert a gyorsjelentései előtt tipikusan csúcsra szokott emelkedni. A forgalomhoz lehet köze a megtorpanásnak, mert az 3. hete csökken és az év legalacsonyabbja volt a héten. Mindez annak ellenére, hogy a gyorsjelentési számoktól, amelyeket 16-én tesz közzé, kellemes meglepetésre számít a piac.

A Mol 13-án teszi közzé számait. Ez már a 14. hét, hogy a 16100-17000 forint közötti sávban oldalazik a papír. A forgalom az elmúlt három héten alig változott.

A Magyar Telekom a héten tette közzé várakozásokat messze felülmúló eredményeit, amivel sikerült heti emelkedést összehozni, de így sem tudott a 4 héttel ezelőtti szintek fölé törni. A forgalom egy hét kivételével változatlan volt az elmúlt 5 hétben.

Május vége óta nem látott lendülettel erősödött a Richter, miután elkezdték beárazni az MSCI indexbe való visszatérésének lehetőségét. Igaz, a negyedéves átlagot meghaladó forgalom  elmaradt az előző heti kimagasló érdeklődéstől.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!