Rezsicsökkentés helyett jön a rezsicsökkenés?


Akár kétszámjegyű, piaci alapú rezsicsökkentés is lehet Németh Szilárd szerint. Utánanéztünk mennyivel csökkenhet a gáz a piaci árak alapján.

Vasárnap Német Szilárd fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a három éve elkezdett rezsicsökkentést az árszabályozás után immár piaci eszközökkel kell folytatni. A kormánypárti politikus szerint tehát a kormányzati intervenció helyett piaci alapú rezsicsökkenés jöhet majd. A politikus bár nem akart konkrét számokról beszélni, de elmondta, hogy akár kétszámjegyű is lehet ez a rezsicsökkenés a jövőben.

Az áram esetében Paks II.-nek lesz majd meghatározó szerepe a politikus elmondása alapján. Paks részaránya a magyar áramtermelésben mintegy 40 százalék, a maradék nagy része gázturbinás erőművekből jön. Paks belföldi energiaforrásnak van elkönyvelve, bár kétségtelen, hogy a működéséhez felhasznált fűtőanyagot importáljuk.

A földgáz szerepe a közvetlen energiafogyasztásban meghatározó nálunk. Hazánk a hivatalos statisztikák szerint mintegy 52 százalékban függ az importált energiahordozóktól, ami az uniós átlaghoz (53,2 százalék) képest némileg kedvezőbb arány.

Ezek a legőrültebb munkák

Utánanéztünk, hogy az 2014. áprilisi gázárat érintő 6,5 százalékos utolsó rezsicsökkentés óta hogyan változott a fölgáz piaci ára a hazai fogyasztói földgázárakhoz képest, és hogy ez alapján mennyire lehet reális a politikus által jósolt 10 százalék feletti fogyasztói árcsökkenés. 

A Világgazdaság szerint, piaci forrásokból értesülve, az orosz földgáz ezer köbméterenkénti ára nettó 200 dollárra zuhant idén januárra, amely tavaly szeptemberben még nettó 245 dollár volt. Ezzel az árzuhanással nyolc éve nem volt ilyen alacsony az orosz importgáz ára. Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen, közel 20 százalékos mértékű világpiaci áresés jelentős muníciót adhat a rezsicsökkentés hazai folytatásának is.

Korábban írtuk, hogy az előző rezsicsökkentési hullám esetében is a kormány egy kedvező világpiaci tendenciát használt ki a 2008 után kialakuló intenzív verseny és mélyülő recesszió hatására bekövetkező 15-20 százalékos árcsökkenéssel a gáz és villamos energia piacán, tehát lényegében az a rezsicsökkentés is piaci alapú volt.

Tavaly szeptemberében Seszták Miklós, fejlesztési miniszter egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszul elmondta, hogy "a régiónk szempontjából mértékadó TTF gázárak 2015 nyarán euróban magasabbak voltak, mint a megelőző év azonos időszakában." Erre a körülményekre hivatkozva a rezsicsökkentés akkori lehetőségét cáfolta.

Érdemes megnézni, hogy a fejlesztési miniszter által hivatkozott TTF gázárak 2015 nyarán mennyivel voltak magasabbak, mint a megelőző év azonos időszakában. Az eex.com adatait tekintve valóban megállapítható, hogy az euróban számolt árak 2015 júliusában mintegy 18 százalékkal voltak magasabbak, mint a megelőző év azonos időszakában.

Az idei február 1-i TTF gázárakat vizsgálva jól látható az alábbi grafikonon, hogy a mostani 13,6 eurós ezer köbméterenkénti ár a tavaly február 1-jén jegyzett 20,2 euróhoz képest körülbelül 32,7 százalékkal csökkent, amely igen jelentős mértékű változásnak számít a világpiacon.

A legutolsó 2014. áprilisi rezsicsökkentéskor a TTF gázár megközelítőleg 20,3 euró volt, amely a megelőző év azonos időszakának 33,5 eurós ezer köbméterenkénti gázárához viszonyítva nagyjából 39 százalékkal csökkent.

Ha hosszabb időtávot vizsgálunk, s így 2013 elejétől követjük az árak alakulását, akkor jól kirajzolódik, hogy 2014-től kezdődően lényegében egy lassan csökkenő trend alakult ki, amit meglovagolt a legutóbbi rezsicsökkentés is. Az idei és tavalyi februári időszakok összehasonlítása szintén egy dinamikusan csökkenő tendenciát mutat a földgáz világpiaci árváltozását tekintve. A vizsgált trendek alapján ezért elméletileg lehetőség nyílhat a kormányzat által említett hazai földgázárak akár kétszámjegyű lenyomására is, szintén piaci tendenciák alapján.

A hazai földgázárak meghatározásában azonban további lényeges szempont - ahogy azt megtudtuk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH), hogy a földgáz, mint termék ára három elemből alakul ki:

  • a hatósági áras hazai termelésű földgáz,
  • a tárolóból értékesített földgáz, valamint
  • a nem tárolóból értékesített import földgáz árából.

A nem hazai termelésű földgáz árának meghatározása az energiapolitikáért felelős miniszter által kiadott Árszabályozási rendeletben közzétett földgáz-árképlet alapján történik, amely figyelembe veszi például a nyugat-európai regionális piac árait is.

A piacon kialakult árak mellett még a devizaárfolyam az, ami jelentős tényezőként befolyásolja az árakat, hiszen a világ piacain a földgáz dollárban és euróban cserél gazdát, a hazai felhasználók ugyanakkor forintban fizetnek érte.

Összességében tehát hiába csökken a piacokon a nyersanyagok ára, ha a magyar fizetőeszköz közben gyengül az euróval és a dollárral szemben, mert akkor a TTF kedvező áralakulásának az előnyét a forint gyengülése ellensúlyozni fogja a drágábban kifizetett ezer köbméterek után.

Ha az Orbán-kormány komolyan gondolja a kétszámjegyű rezsicsökkentést, akkor elméletben adott a lehetőség a gáz fogyasztói árának még nagyobb arányú eséséhez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez az importár mérséklődéséből adódó belső árcsökkentés a legutolsó rezsicsökkentéshez hasonlóan a kedvező piaci folyamatok következménye, és nem elsődlegesen kormányzati intervencióé.

mfor.hu




Éljen egészségesebben!
.
hirdetés
Célunk, hogy ne csak finanszírozó partnerként gondoljanak ránk (X)
.
hirdetés
elrejt
 
.