5p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A nemzeti bank elnöke utolsó sajtótájékoztatóján kifejtette: a jegybanki pénzpumpa az elmúlt évek eseményei alapján igazoltan nem tudja fokozni a növekedést.

Szűk többséget kapott a csökkentésre vonatkozó javaslat, emellett volt egy tartásra vonatkozó javaslat is - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A döntés hátterével kapcsolatban elmondta: januárban mind az inflációban, mind pedig az inflációs alapfolyamatokat előrejelző mutatókban jelentős csökkentés mutatkozott. Az alapfolyamatok korábbinál kedvezőbb alakulását a gyenge belső kereslet erősebb dezinflációs hatása magyarázza, rövid távon így javultak az inflációs kilátások is a kormányzati intézkedések hatására. Középtávon azonban bizonytalanságokat jelent, hogy a termelési költségeket (közműadó, bankadó) milyen mértékben képes/tudja/akarja a vállalati szektor beépíteni az árazásába.

A 2012 negyedik negyedéves előzetes GDP-adat arra utal, hogy a reálgazdaság teljesítménye jelentősen elmaradt a várakozásoktól. "A negatív meglepetéshez hozzájárultak egyedi hatások (mint például a Suzuki-gyár év végi egy műszakos munkarendje), ugyanakkor a külső és belső alapfolyamatok kedvezőtlen alakulása is hozzájárult" - mondta Simor András. Hozzátette: a GDP-adat arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kibocsátási rés a korábbiaknál számítottnál nagyobb lehet, ami konzisztens az alacsonyabb inflációs adattal.

A jegybank nem tudja a növekedést beindítani

Simor András szerint távol van az igazságtól az a nézet, miszerint a jegybankok pénzpumpájával beindul a növekedés. Ezt az elmúlt időszak is bizonyítja. Több nagy jegybank is hajtott végre hasonló műveletet (BoE, BoJ, Fed), és látszik, hogy a növekedés élénkítésében keveset tudtak elérni. Ennek több oka van: első egy válsággal összefüggő ok, a túlzott eladósodottság. Így természetes reakció, hogy ha az emberek megégették magukat, akkor ezt le akarják építeni. Ez érvényes a kormányzatra, a vállalkozásokra, és a magánszférára is. Megerősítette: ha valaki adósságot épít le, akkor nem tud úgy fogyasztani, mint korábban tette. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a növekedés csökkenése, egy válsággal összefüggő dolog a jegybankelnök szerint. "Álszent az, aki egyik nap még azt mondja, csökkentsük az adósságot, majd másik nap már azt, hogy de fogyasszatok többet".

Másik gond, amivel Magyarország szembesül, az a növekedési képesség kérdése, mely kifejezi, hogy ha lenne kereslet, akkor milyen gyorsan képes fejlődni a gazdaság újbóli gyorsuló inflációba hajtás nélkül. "A fejlett világ nagy része alacsony potenciális növekedéssel szembesül, tehát strukturális intézkedéseket kellene tenni ahhoz, hogy a növekedés tartósan gyorsulni tudjon, és ne csak egy ciklikus növekedés történjen. A magyar növekedési képesség 0 és fél százalék között van, amiből látszik: a jegybank képessége inflációtól függetlenül vajmi kevés lenne, hogy számottevő növekedést tudjon kreálni" - hangsúlyozta Simor András.

A hitelezés beindulásával kapcsolatban elmondta: hiába a hét hónapja tartó kamatcsökkentési ciklus, semmilyen trendbeli változás nincs a hitelállományban. Nemcsak a nettó hitelállomány csökkent, de a bruttó hitelkibocsátás sem változott "egy jottányit sem". Simor szerint ebből az következik, hogy a szűk keresztmetszet nem a kamatjellegű kondíciókban van legalábbis, ami a vállalati hitelezést illeti, sokkal inkább a hitelkínálat jelenti a keresletet. "Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben élénküljön, más típusú intézkedések szükségesek. Ha ezek megtörténnek, újból fontos szerepet fog játszani a kamat is" - emelte ki a jegybank elnöke.

Semmilyen tartalék nincs a váratlan eseményekre a költségvetésben

Újságírói kérdésre elmondta: a 3 százalék körüli hiány a tartalékok teljes befagyasztásával elérhető el számításaik szerint. "Más szóval a költségvetésben semmilyen tartalék nincs váratlan események kezelésére" - hangsúlyozta. Az Európai Bizottság prognózisából egyenesen következik szerinte, hogy ha a magyar kormány ki akar kerülni a túlzott deficiteljárás alól: vagy kiadásokat kell csökkenteni, vagy bevételeket kell növelni. "Minél hamarabb teszik meg, annál kisebbet kell lépni".

Szintén újságírói érdeklődésre elárulta: ha az eltelt hat év pozitívumaiból kellene valamit kiemelni, akkor óriási eredménynek tartja az árfolyamsáv 2008-as eltörlését. "Ez olyan mértékben erősítette a jegybank hitelességét, hogy ugyanazt az inflációt alacsonyabb kamattal tudta elérni". Kiemelte még a napon belüli átutalás bevezetését is, melyet már nemcsak az elemzők, de a magyar emberek is tudnak értékelni. Érdekük ugyanis, hogy az a pénz, ami az ő számlájukon van, ne a bankok zsebét gazdagítsa. Végezetül a jegybank függetlenségének jogi és tartalmi megőrzésére is büszke. Úgy vélte, azok, akik a támadásokat indították, öngólt rúgtak, mert most sokkal erősebb a jegybank, mint a támadások előtt volt.

A jövőről szólva elmondta: ő annak "drukkol, hogy a jegybank továbbra is sikeres legyen", hiszen szerinte Magyarország legjobb gazdasági elemzőműhelye ez a bank a monetáris politikán túl általános gazdasági kérdésekben is.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!