5p

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfő ülésén nem derült ki, hogy az egészségbiztosítási járulék befizetői miként gyakorolhatnak majd kontrollt az egészségbiztosítási pénztárakra.

Az egészségbiztosítási törvényről folytatott konzultáció során Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: a munkavállalói érdekképviseleteknek a felügyelőbizottsági helyre nem mint egy tiszteletdíjas kirakati pozícióra van szükségük, hanem a pénztárak menedzsmentjének valóságos befolyásolását akarják elérni. Erre egy olyan testület is alkalmas lenne, amely a munkavállalói és munkáltatói tagjai véleményével hatást gyakorol a pénztárak vezetésére.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kijelentette: érdekképviseletük nem kívánja képviseltetni magát a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényhez kapcsolódó semmiféle felügyelőbizottságban, mert ez asszisztálás lenne egy olyan formához, amivel eleve nem értenek egyet. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kegyet gyakorol, ha a befizetők kontrollját támogatja, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konvenciója ugyanis egyértelműen előírja, hogy biztosítani kell a befizetők részvételét az irányításban, a döntésben.

Módosítások várhatók

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára jelezte: több országgyűlési képviselő tervez módosító indítványt a befizetői kontroll érdekében. Antalffy Gábor, a munkáltatói oldal soros elnöke azt javasolta, hogy a szociális partnerek külön tárgyalás keretében vitassák meg a lehetséges kontroll formáját.

Csizmár Gábor emlékeztetett arra, hogy 1993 és 1998 között a befizetők önkormányzata felügyelte az egészségbiztosítást, de a hatékonyság mégsem javult, lényegében ezt követően az állami irányítás se tudott változtatni ezen. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint is olyan megoldásra van szükség, amely végre változásokat hoz a korábbi pazarlásban, igazságtalanságban. Cáfolta, hogy a pénztárak rendelkeznek majd a járulékbevételekkel. Annak csak 3,5 százaléka jelenti működési költségeiket, a többi pénznek a hatékony felhasználását szervezik.

Az érdekképviseletek elutasítják az új rendszert

A munkavállaló oldal több képviselője kifejezte: a konzultáció alapján sem változott álláspontjuk, továbbra is elutasítják a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényt. A munkáltatói oldal a részletes vitában nem kívánt részt venni mondván, hogy további véleményt csak a képviselői módosító indítványok alapján tud megfogalmazni.

Antalffy Gábor ugyanakkor megjegyezte: a törvény országgyűlési beterjesztése előtt nem volt érdemi érdekegyeztetés, ez az egyeztetés nem sorolható majd a társadalmi párbeszéd sikerei közé. Különben neki is fenntartásai vannak a javasolt egészségbiztosítási forma üzleti jellege miatt. Csizmár Gábor és Horváth Ágnes egyaránt arra kérte a szociális partnereket, hogy a törvény végrehajtási rendeleteit, utasításait alaposan vitassák meg az OÉT-ben, erre kellő időt kívánnak fordítani.

Csizmár utalt arra, hogy a korábbi OÉT vélemények közül is többet tartalmaz a törvény. Az eredeti szövegváltozat, illetve az országgyűlés által elfogadott között igen nagy a különbség. Gaskó István kifogásolta, hogy népszavazási kezdeményezésük tárgyában, amely az egészségbiztosítási törvényre vonatkozik a kormány népszerűsítő kampányba kezdett. Szerinte senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen ellenkampánnyal befolyásolja a népszavazást. Ezért fontolják a jogi lehetőségek igénybevételét is.

Csizmár Gábor erre reagálva elmondta: a népszavazás három témakörben lett kiírva, s ezek egyikében sem folyik népszerűsítő kampány. A Gaskó István által kifogásolt témában viszont még csak egy népszavazási kezdeményezésről van szó, nem pedig kiírt népszavazásról, tehát érthetetlen, hogy erről miért ne tájékoztathatná a kormány a lakosságot.

Csizmár Gábor arra kérte a szociális partnereket, hogy határozzák meg milyen formában kívánnak tárgyalni a törvény végrehajtási rendeleteiről, utasításairól. A munkavállalói oldal úgy vélte, hogy erre alkalmas az OÉT szociális szakbizottsága, de a konkrét normaszövegeket a plenáris ülésen is véleményezni kellene. A munkáltatói oldal szerint az OÉT szociális bizottsága alkalmas a rendeletek és utasítások tervezeteinek vitájára.

Nincs összhangban a nyugdíjbiztosító és az APEH rendszere

A testület tájékoztatót hallgatott meg a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület múlt évi tevékenységéről. Szeremi Lászlóné, az ellenőrző testület elnöke többek között elmondta: a múlt évben is gondot jelentett, hogy az APEH adatszolgáltatási és informatikai rendszere nincs összhangban a nyugdíjbiztosítási igazgatóság elvárásaival.

Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára erre is válaszolva szólt arról, hogy egyeztetés folyik a Pénzügyminisztériummal és az APEH-hel a probléma megoldásáról.

Horváth Lajos a Liga Szakszervezetek alelnöke kifogásolta, hogy ez a probléma már egy korábbi beszámolóban is szerepelt, mégsem történt semmi. Javasolta, határozzanak meg határidőt, amikorra kormánynak ezt rendeznie kell.

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!