Sokkoló, ami eddig kiderült az Olimpia megrendezéséről


Most, hogy a Momentum által kezdeményezett olimpiai népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtés befejeződik, nem árt, ha összeszedjük, mi az, amit az elmúlt pár hétben megtudtunk a tervezett olimpia gazdasági aspektusairól. Arról nem mi tehetünk, hogy az összeállításban a költségek elszabadulása rajzolódik ki, mivel az olimpia megrendezését kívánók nem nagyon rukkoltak elő a bírálók érveire megragadható, számszerűsíthető gazdasági ellenérvekkel... Frissítés: A Momentum leadta az összegyűjtött aláírásokat, a mozgalom vezetője, Fekete-Győr András bejelentése szerint 266 151 aláírást gyűjtöttek össze, ami majdnem a duplája a szükséges 138 ezernek.

Cikkünkben nem azokat a projekteket gyűjtöttük össze, melyek ismeretében felmerül a gyanú, hogy az olimpia végső beruházási költségei messze meghaladják majd az eredetileg tervezettet (gondoljunk csak a vizes VB eredetileg 25 milliárdos büdzséjére, amely most már 100 milliárdnál jár, vagy egy olyan kis gyalogoshídra, amelyet a főpolgármester 100 milliós költségűre becsült, a vége azonban 424 millió lesz), hanem magára a megvalósíthatósági tanulmányra, az olimpia és Magyarország gazdasági körülményeire koncentráltunk.

A kiindulópont, mint minden esetben, a PwC 2015-ös tanulmánya, amelynek elhíresült módszertana szerint az olimpia majdani bevételekkel csökkentett költsége mindössze 774 milliárd forint lenne. Kicsit részletesebben kifejtve: a közvetlen olimpiai költségek e tanulmány szerint 1074 milliárd forintra rúgnának, amelyből 299 milliárd forintnyi közvetlen bevételt le is lehetne majd vonni. Budapestre a korábbi rendezések alapján közel 3000 milliárd forint (egészen pontosan 2963 milliárd) bevétel jutna a PwC szerint. A költségekhez a tanulmány még 2000 milliárdot becsül, ám ezeket a fejlesztéseket (mint például a Galvani-híd felépítése a Dunán, vasúti közlekedés a Ferihegyi reptérhez, tömegközlekedési járművek cseréje) amúgy is meg kell valósítani, így időben kicsit előrébb lehet hozni azokat.
 
A PwC szerint nettó 774 milliárd az olimpia költsége
A PwC szerint nettó 774 milliárd az olimpia költsége 

A PwC tanulmányának egyik sarokpontja, ami azóta már a megvalósítás fázisába lépett, a 10 milliárdra becsült pályázati költség. Érdemes itt megjegyezni, hogy a PwC 480 millióért gyártotta le azt a tanulmányt, amit a Budapest Olimpiai Mozgalom 2006-ban 47 millióért készített el. Nos, ezt az Index nemrég szedte részletesen darabokra, bemutatva, hogy
a költségek már most is túllépték ezt az összeget. És ami igazán aggasztó, hogy nem is lehet pontosan tudni, mennyivel. 
Itt csak az olmpia-specifikus költségek láthatóak
Itt csak az olmpia-specifikus költségek láthatóak 

A pályázat levezénylésére ugyanis létrehozták a Budapest 2024 Zrt-t, 250 milliós törzstőkével. Azonban a Zrt. 2016-17-es üzleti tervében már 15,0394 milliárd forintos állami támogatás szerepel, amit 2015. decemberében hagyott jóvá a kormány. Ízlelgessük: fél évvel a PwC tanulmányában szereplő tanulmány elfogadása után máris
másfélszeresére nőtt a pályázatírási büdzsé.
A társaság ebből két kormányhatározat alapján összesen 12,6 milliárd forint támogatást már meg is kapott januárban. Ráadásul azok a tételek, amelyek nem a Budapest 2024 költségvetését terhelik, nem is szerepelnek itt: így például a PwC 480 milliója ide számítana, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is 240 millió forintért vásárolt "kiegészítő szolgáltatást" a megvalósíthatósági tanulmányhoz.
 
Látványtervben nincs hiány
Látványtervben nincs hiány 

A Budapest 2024 által megkötött szerződések keretösszege így már nettó 16,74 milliárd forintnál jár. Ezek legnagyobb tétele a szaktanácsadás (7,25 milliárd - ennek összege a korábbi 5,15 milliárdról emelkedett), kampány és rendszvényszervezés (5,87 milliárd), de jut 3 milliárd reklámra is.

Vagyis a cég már eleve többet költ majd, mint a korábban a költségvetésében szereplő 15 milliárd, és ezt a tao-ból tudják megtenni. Így: "Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye" címmel 2016. március elsején elfogadott módosítás értelmében a magyarországi cégek társasági adójuk felajánlásával az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságot is támogathatják, az olimpiai pályázat lebonyolításával összefüggésben felmerülő költségek fedezésére. A társaság által 2016-ban és 2017-ben beszedhető tao-támogatás maximális összege összesen 19 milliárd forint. Viszonyításképpen, ez közel a negyede az öt látványsportra (labdarúgás, jégkorong, kézi-, kosár- és vízilabda) jutó teljes idei tao-támogatásnak. Lehet, hogy a cégek nem ajánlanak fel végül ennyit, de ha a kormányon múlik, ezt még mind ráköltik a pályázatra.
A 10 milliárdosra becsült pályázati költség így akár 34,48 milliárdig is nőhet. És még egyszer: ez még csak a pályázás költsége.
Engedjük is ezt el ezen a ponton, pedig az Index cikkében számos más zaftos információ rejlik, ami tovább drágíthatja pusztán a pályázatírást (egyéb szervezetek, mint a Magyar Turisztikai Ügynékség büdzséjébe rejtve). Legyen elég a végeredmény: valahol 27 és 40 milliárd forint körül mozog majd a pályázatírás eredetileg 10 milliárdosra saccolt költsége. Nem egy jó indulás, legyünk őszinték.

De térjünk vissza kicsit még a PwC eredeti tanulmányához, amelyet a Magyar Narancs is alaposan megvizsgált. És rögtön észrevett egy elég méretesnek tűnő módszertani bakit:
az áfával nem számoltak a költségeknél, de a bevételek egy jelentős részénél már igen.
Furcsa, nem?

Egyes költségelemeket (például terrorelhárítás, karbantartási munkálatok) teljesen kihagytak a számításból – ez is meglepő, hiszen ezek pénzben könnyen kifejezhető, jelentős, és kifejezetten az olimpiához kapcsolódó tételek.

A következő kérdés, hogy az előrehozott, nem közvetlenül az olimpiáhpz kapcsolódó beruházások vajon biztosan megvalósulnának-e, és olyan áron, amikkel a tanulmány dolgozik. Ugyanis „a hosszú távú fejlesztési tervek és koncepciók – kevés kivételtől eltekintve – finanszírozási oldalt nem tartalmaznak, ezért erre vonatkozóan feltételezésekkel kellett élnünk”.

Ezért a Magyar Narancs közgazdász szerzője, Berlinger Edina az előre hozott beruházásokat és az alapeseti beruházások felét is az olimpiai költségekhez számolja, így máris 2974 milliárdnál járunk. Már a PwC tanulmánya is tartalmazta a korábbi olimpiák túlköltekezését (a londoni és a riói például 76 illetve 51 százalékkal lépte túl az eredeti büdzsét), de Berlinger hazai példákat vesz alapul. Így a vízes EB Úszópalotáját, a 4-es metrót és a Margithíd felújítását alapul véve négyszeres szorzóval számol.
Vagyis 12 000 milliárddal.
Ez a 2017-es becsült magyar GDP (37-38 ezer milliárd forint) több mint harmada...
 
A magyar beruházások túlköltései vs a korábbi olimpiáké
A magyar beruházások túlköltései vs a korábbi olimpiáké (Magyar Narancs) 

De menjünk tovább. Szerdán jelent meg az Alapblogon egy sportrajongó portfoliókezelő írása, amelyben a szerző több szempontot is mérlegel, főleg szakmája szempontjait alapul véve.

"Az ügyfeleink ránk bízott pénzét kell befektetni, annak értékét megőrizni, gyarapítani. Kollégáimmal nap mint nap kutatjuk az új befektetési lehetőségeket. Mélyrehatóan elemezzük őket és befektetünk, amennyiben a kockázatokat is mérlegre téve jóval magasabb hozamot érhetünk el, ha igazunk lesz, mint amennyit buknánk, ha tévedünk. Emellett diverzifikálunk, azaz sosem tartunk egy részvényből túl sokat a portfólióban, sosem hagyjuk, hogy egy specifikus negatív esemény, egy tévedés miatt túl sokat veszítsünk.

Nos „portfólió-kezelési” szempontból kijelenthető, hogy
hazánk olimpia rendezése egyik kritériumunknak sem felel meg!
Egyrészt a befektetés mérete hatalmas a gazdaság egészéhez viszonyítva, másrészt lehetetlen látni a végső költségeket és ezért megalapozotton bízni várt megtérülésében, arról nem is beszélve, hogy a várható bevételeket is nehéz becsülni, harmadrészt pedig sokkal nagyobbat veszíthetünk vele, mint nyerhetünk. Nem utolsósorban pedig ellehetetlenít más magasabb hozamú beruházásokat."
 
Az olimpiák költségei a GDP arányában
Az olimpiák költségei a GDP arányában (Wikipedia - Alapblog)

Az Alapblog elfogadja a PwC 2800 milliárdos költségbecslését (ami eleve az idei becsült GDP-nk 7,5 százaléka), ám ő is figyelmeztet a költségek valószínű túllépésére, mégpedig három okból:

1. A tanulmány a kormány megrendelésére készült, így mivel a kormány feltehetően érzelmi alapú döntését számokkal kellett alátámasztani, ezért nyilvánvalóan nem az „óvatos” tintával íródott, hanem az optimistával.
2. A kivitelezők és a beszállítók nyilván mindenhol igyekeznek majd kihasználni az állam kivitelezési kényszeréből fakadó gyenge alkupozícióját.
3. A korrupció hazánk esetében (is) emelne a költségszinteken.

A szerző figyelmeztet, nem ez az egyetlen óriásberuházásunk a közeljövőben, hiszen a Paksi Atomerőmű a GDP további 11 százalékát vinné el. A költségek alulbecslése miatt
a végső kiadás a GDP 25-30 százalékára is rúghat,
ami felidézi Görögország példáját, hiszen ez volt az egyetlen kisebb ország, amely nyári játékokat rendezett. A nagyobb gazdaságok számára korántsem ilyen megterhelő az olimpia megrendezése.
 
Államadósságok
Államadósságok az olimpia évében (Trending Economics - Alapblog)

Az Alapblog azzal is számol, hogy a Brexit miatt jóval kisebb EU-forrásokhaz juthatunk hozzá, és "a világgazdaság ciklikusságának folytán pedig 2024-ig nagy eséllyel jönni fog a gazdasági megtorpanás, akár egy komolyabb recesszió is. Zordabb világgazdasági környezetben pedig szűkülő és egyben dráguló finanszírozási helyzettel nézünk majd szembe." 

Egy ilyen helyzetben pedig létkérdés, hogy "legyen mozgástér és a piac hajlandó legyen minket finanszírozni, anélkül, hogy a kockázati felárunk az egekbe szökne. Emlékezzünk vissza a 2008/09-es válságra, melyből sok ország több tízszázalékos GDP-arányos államadósság-növekménnyel tudott csak kikecmeregni."

A szerző alapvető tévedésnek tartja azt is, hogy az olimpiához kapcsolódó fejlesztések amúgy is megvalósulnak majd. Hiszen ha látnánk, hogy az elmúlt 20 évben milyen állami beruházásokat terveztek, és azokból mi és mikor valósult meg, könnyen más következtetésre juthatnánk. És jön a kihagyhatatlan hasonlat: mivel az állam forrásai végesek, ha olimpiához kapcsolódó beruházások lesznek, akkor bizony mások nem fognak megvalósulni. Igen, az egészségügy, a kórházak és orvosok, ápolók helyzetét említi, de ide tartozik az általunk is többször emlegetett nyugdíjbomba is (egyre több nyugdíjast kellene egyre kevesebb aktívnak eltartania).
 
 
Nagyon fontos látni, hogy az olimpia nem politikai, hanem közgazdasági kérdés, a gazdasági tisztánlátás pedig mindenkinek elemi érdeke. Higgyük el, ha rendeznénk is olimpiát, utána, visszatekintve nagyon kevesen mondanák azt, hogy megérte.
Ez egy olyan parti, ami után nem egy napig, hanem tíz-húsz évig leszünk másnaposak
- zárul az Alapblog következtetése.

Szívesen szemléztük volna az olimpia megrendezése melletti gazdasági érveket is, ám sajnos a PwC közel kétéves tanulmányán kívül ilyeneket nem találtunk, az olimpia támogatói (elsősorban a kormány, a főváros) nem osztották meg a nyilvánossággal ezirányú számításaikat, nem mutattak rá, hogy az ellenzők számai hol és miben sántítanak. A népszavazási kezdeményezés hajrájában a BOM tagja, Szalay-Berzeviczy Attila ugyan adott egy interjút a Magyar Narancsnak, ám abból gazdasági következtetéseket, érveket nem lehet kiolvasni. Ahogy a Világgazdaságban megjelent páros interjúból sem derült ki semmilyen pénzügyi-gazdasági konkrétum az olimpia megrendezését vélhetően pártoló Dénes Ferenc sportközgazdász válaszaiból sem. (Ami a gazdasági lapban megjelent publicisztika, az ellenérveket sorolja, mondván a megrendezés költségei a GDP 10 százalékára rúgnak majd, és növelné az amúgy is nagy szakadékot a főváros és a vidéki Magyarország között.)
 
Kár, hogy így alakult.
 
mfor.hu

Olvasta már?



Tudja?

Vizes-vb költségszámláló*


* a közbeszerzési hirdetmények alapján ennyit már biztosan elköltöttünk a 25 milliárdosra tervezett rendezvényre

.
hirdetés
Európa nyerhet, Nagy-Britannia veszthet Macron sikerévelEurópa nyerhet, Nagy-Britannia veszthet Macron sikerével

Egyre többen biztosítják támogatásukról a francia elnökjelöltet.

.
hirdetés
elrejt
 
.