A Capital Economics közgazdászainak helyzetértékelése szerint az IMF-csomag enyhítette az azonnali ukrán fizetésimérleg-válság és az államcsőd kockázatát, a feltételrendszerben előírt kiigazítások nagy része azonban a magánszektorbeli fogyasztást terheli.
A ház számításai szerint az áttérés a rugalmas árfolyamrendszerre, a már bejelentett adóemelések, a háztartási földgázárak májustól esedékes 50 százalékos emelése, a hrivnya eddigi 30 százalékos árfolyamgyengülése a dollárhoz képest - és a Capital Economics által várt további 10 százalékos gyengülés - együtt az idén 15 százalékos éves szintű inflációt is okozhat a tavaly mért 0,3 százalékos egész éves defláció után. Ha a nominálbér-emelkedés a jelenlegi 5 százalékos ütemben folytatódik, akkor ebben az inflációs környezetben az idén 10 százalékos reálbérzuhanás várható, és a szoros korreláció miatt a fogyasztási kiadások is valószínűleg hasonló ütemben esnének a cég elemzői szerint.
A hrivnya gyengülése 60 százalékkal emelheti az üzemanyagok kiskereskedelmi árát Ukrajnában, emellett növeli a teljes magánszektorbeli adósságállomány 35 százalékát kitevő devizaalapú hitelek adósságszolgálati költségeit is.
Mindezzel szemben áll a hrivnya gyengülése nyomán javuló külső versenyképesség, és az IMF-segítség nyomán esetleg erősödő befektetői bizalom, ami fellendítheti a beruházásokat. Valószínűtlen azonban, hogy ezek a tényezők elejét vehetik az ukrán gazdaság idei recessziójának. A Capital Economics elemzői mindezt egybevetve egyelőre 3 százalékos idei GDP-visszaesést jósolnak az ukrán gazdaságban.
MTI
