5p

A fix árfolyamú végtörlesztés nem oldja meg teljesen a problémát, s rontja a bankok versenyképességét; a pénzügyi termékeket kockázati szempontból különböző kategóriákba sorolnák, és piros, sárga, valamint zöld színnel jelölnék - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke hétfőn a Privátbankár.hu hírportálnak.

Szász Károly az interjúban kifejtette, hogy maximálisan érti és támogatja a kormány azon törekvését, hogy átfogó megoldást találjon a devizahitelezés problémájának átfogó megoldására, de a fix árfolyamú végtörlesztés a rendszer egészének problémáját nem tudja megoldani. "Jelentős segítség azoknak az ügyfeleknek, akik egyébként is könnyebben tudnak segíteni saját magukon, de a többiek gondját csak részben és ellentmondásosan orvosolja" - mondta. 
 

A bankszövetség javaslatáról úgy vélekedett, hogy számos jó elemet tartalmaz. "A javaslatcsomag a leginkább rászoruló, legnagyobb problémát jelentő ügyfelek vonatkozásában fogalmaz meg lépéseket. Jó elképzelés volna a rögzített árfolyamon történő, gyűjtőszámlás törlesztés továbbfejlesztése is. A javaslat azonban nem kínál teljes, átfogó megoldást: nem ad választ arra, hogy hogyan fogja a rendszer egésze a devizakockázatot kezelni, hogy tudják a bankok a devizahitelekhez szükséges devizaforrásokat hosszabb távon garantálni. Kérdéses az is, hogy hogyan lehet a devizahiteleket a kamattranszparencia elvét betartva biztonságosan, hosszabb távra rögzített kamatszint mellett nyújtani az ügyfeleknek" - mondta.

Hozzátette, az egyik legnagyobb probléma ma az, hogy a gazdaság szereplői nem, vagy csak nagyon drágán jutnak hitelekhez a bankrendszeren keresztül, ennek a problémának a megoldásához sem ad támpontot a bankszövetség. "Úgy gondolom, hogy amennyiben születik megállapodás az állam és a bankszövetség között, annak tágabb körűnek kell lennie, mint hogy csak a végtörlesztéssel vagy annak csak egy részével foglalkozzunk" - mondta. 

Szász Károly elmondta, hogy saját javaslataikat ők is eljuttatták a kormányzathoz és a bankszövetséghez is, amelyeket részben figyelembe vettek. A PSZÁF korábbi javaslata arra épült, hogy a teljes magyar devizahitel-állományt svájci frankról euróra kellene átalakítani, amit épp akkor fogalmaztak meg, amikor a svájci nemzeti bank bejelentette, hogy nem engedi 1,20 alá a CHF/EUR-árfolyamot, azóta pedig az árfolyam eléggé stabil. Ha e nélkül valósul meg az egyezség, elfogadja ma PSZÁF, bár senki sem tudja, a futamidőkből hátralévő akár 15-20 év alatt hogyan alakul majd az árfolyam, s a magyarországi bankok anyabankjai jórészt az eurózónában működnek, és Magyarország az eurót akarja bevezetni, nagyon sok érv szól tehát amellett, hogy a svájci deviza helyett az eurót tegyük általánossá - mutatott rá.
 

A végtörlesztés miatt az első 6 hét alatt bő 40 milliárdos veszteséget szenvedett el a bankrendszer; ha a végtörlesztők aránya 10-15 százalék körül alakul, a teljes veszteség meghaladhatja akár a 100 milliárd forintot is - ismertette. A PSZÁF elnöke beszélt arról is, hogy bár az egyes bankok állapota eltérő, a hazai bankrendszer helyzete összességében stabil. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy jelenleg az egész világban központi kérdés a pénzügyi rendszer stabilitása, a szabályozás a sokkal szigorúbb, erősebb tőkeellátottság irányába mozdul el, s a likviditási szabályozás is szigorodik. Ebben a környezetben kiemelten fontos, hogy a magyar bankrendszer ne váljon sérülékenyebbé; a végtörlesztés ellentétes irányú hatást vált ki: romlik a magyarországi szereplők versenyképessége - figyelmeztetett.

A bankadóról szólva a korábbiakhoz hasonlóan kifejtette: a bankrendszernek is hozzá kell járulnia a válság okozta terhek enyhítéséhez, fontos azonban, hogy ez a válságadó tervezhető legyen. Hozzátette: nem szabad megfeledkezni a bankszektor terheit tovább növelő fogyasztóvédelmi intézkedések (például a deviza-középárfolyamon történő törlesztés bevezetése, az egyoldalú szerződésmódosítás megnehezítése) hatásáról sem, amelyek szükségszerűek voltak, ám, ha valaki kiszámolná ezeknek az intézkedéseknek a hatását, a bankadóhoz közeli értéket kapna. 

A pénzügyi rendszert érintő szabályváltozásokról elmondta: a bankokat érintő tőke- és likviditási szigorítások csökkentik, megszüntethetik annak valószínűségét, hogy egyes bankok, biztosítók problémáik miatt állami pénzekre szoruljanak. A szabályozás célja, hogy a pénzügyi intézmények sokkal körültekintőbben kezeljék a kockázatokat, és egyre nehezebb legyen számukra – különösen hosszabb lejáratra – a kockázatvállalás, a bankrendszer sérülékenysége pedig megszűnjön.

A szabályozás kifejezetten azt szeretné elérni, hogy ne az intézmény, hanem közvetlenül a befektetők, a piacok ítéljék meg az egyes konstrukciókat. A piac döntse el, hogy bizonyos ötleteket vállal vagy nem, s a piac maga is adja ezekhez a szükséges finanszírozást. Az az intézményi kockázat, ami megjelent a betétesek és a hitelezők között, szűnjön meg, vagy csak szűkebb körben, a lakossági finanszírozásban maradjon fenn. A közvetítő szerepét átveszi a piac, és megerősödnek a befektetési alapok, amelyek a legfontosabb forrásai lesznek a közép- illetve hosszú lejáratú finanszírozásnak. Ebből pedig az következik majd, hogy megnő a tőkepiacok jelentősége - ismertette a PSZÁF elnöke. Szász Károly elmondta továbbá, hogy a felügyelet szeretne egy jelzésrendszert bevezetni a pénzügyi termékekre: kockázati szempontból különböző kategóriákba sorolnák, és piros, sárga, valamint zöld színnel jelölnék a termékeket; a dán felügyeletnél már működik egy hasonló rendszer.
 
MTI 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!