Bonyolult lesz, de nem januártól indul
A tipikus járulékfizető az állástalan eltartott: jellemzően a feleség, aki otthon marad háztartást vezetni. A törvény főszabályként azt tartalmazza, hogy ezeknek a háztartásbelieknek a minimálbér után kilenc százalékos járulékot kell fizetni. Az eltartó azonban átvállalhatja ezt a terhet - amennyiben az eltartott nem fizet, akkor kötelezi is erre a törvény.
A módosító javaslatok szerint az adóhatóságnál kell majd bejelenteni, ha az eltartó átvállalja a járulékfizetést. Ez egyébként három százalékos plusz terhet jelent, vagyis 16 helyett 19 százalékos lesz a munkavállalót terhelő járulék mértéke.
Az önkormányzatoknak ugyanis hatósági bizonyítványt kell majd kiállítani, ha egy családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a minimálbért. Ez alapján a járulékot nem a minimálbér, hanem a jövedelem után kell majd megfizetni.
Információink szerint a kormányon belül sincs teljes egyetértés a kérdésben - nem tisztázódott még egyértelműen az sem, kiket vegyenek ki a körből, vagyis kik esnek el az ingyenes egészségügyi ellátástól. A pillanatnyi állapot szerint 100-120 ezer főt érint a rendelkezés, vagyis ennyi eltartónak kell majd három százalékkal több járulékot fizetni. Becslések szerint azonban tízszer többen vannak azok, akik semmivel sem járulnak hozzá a tébékassza bővítéséhez.
Ezek a javaslatok azonban egy dologra biztosan nem adnak választ. Ha valaki jövőre elmegy az orvoshoz, hogyan fogja igazolni, hogy fizet-e járulékot, illetve ha nem fizet, hogyan bizonyítja majd, hogy nem is kell. Ezeket a problémákat pillanatnyilag semmi sem oldja meg, vagyis valószínűleg jövőre dolgozza majd ki a kormány a részleteket. Erre lesz is egy kis ideje, hiszen az eredeti tervekhez képest nem januártól, hanem április 1-jétől indul be az új járulékfizetési rendszer.
F. Szabó Emese
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
A románok is sportot űznek az adókerülésből
110 ezret keres egy átlagos magyar
10 ezer cég mentesül a TB-járulék fizetése alól
