Szegénység: 1,4 millió magyaron az állami segély sem segít


Hiába az állami szociális ellátórendszer, 1,398 millió olyan magyar van, akin még ez sem segít igazán, és továbbra is fenyegeti őket a szegénység.

Bár folyamatosan javulást mutatnak a különféle szegénységi mutatóink, van, amiben még mindig sokkal csehebbül állunk, mint például 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került. Igaz, a válság ezt követően nehezebb éveket eredményezett, ami a szegénység általá veszélyeztetettek számát is növelte, de a szociális ellátórendszer átalakítása sem épp az ellenkező irányba hatott. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rekordmagas munkanélküliség mellett fogtak bele a munkanélküli segélyek megnyirbálásába.

Ennek eredőjeként 2011-től kezdődően egészen 2013-ig folyamatosan növekedett azok száma, akik még a szociális transzferek után is ki vannak téve a szegénység kockázatának. 2014-ben aztán a korábbi 1,461 millió minimálisan, de csökkent, 1,458 millióra. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2016-ben ez folytatódott és a szociális ellátások után már "csak" 1,398 millió magyart fenyegette a szegénység a szociális ellátás után.

(Fotó: Pixabay)

Noha rövid távon már beindult a javulás, tágabb kivetítésben ez egyáltalán nem mondható el.

A tavalyi adat a 2010-eshez képest ugyanis még mindig 187 ezerrel magasabb, vagyis az elmúlt 6 év változásai ennyi embert sodortak a szegénység közelébe.

Elméletben, ha 6 év alatt nőtt a szociális ellátások után szegénységgel veszélyeztetettek száma, optimális esetben ugyanilyen változást kellene megfigyelni a szociális transzferek előtti mutatónál is. Ez azonban nem mondható el hazánk esetében. A 2010-es 28,4 százalékos arány ugyanis a tavalyi évre 25,8 százalékra mérséklődött. Ez pedig arra enged következtetni, hogy

az ellátórendszerünk működése valahol félrecsúszott, célzottsága és hatékonysága nem feltétlenül optimális.

A szociális ellátások előtt és után szegénységgel fenyegetettekről árulkodó két mutató ellentétes alakulása igazi magyar kuriózum. 2010-2016 között ugyanis számos tagállamban emelkedett azok száma, akik a szociális transzferek után és a szegénység küszöbén állnak, viszont ezzel párhuzamosan többen lettek azok is, akik már a transzferek előtt is ebbe a csoportba sorolhatók. Ez a helyzet igaz többek között Svédországra, Hollandiára vagy épp Észtországba. A mutatók ellentétes irányú mozgását azonban egyik más tagállam sem produkálta.

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
A pláza élővilága Black Friday akciók idején

(X)

.
hirdetés
elrejt
 
.