Bankoknál az adó alapja a módosított mérlegfőösszeg, mértéke annak 0,45 százaléka, a biztosítóknál pedig a viszontbiztosítás nélküli díjbevétel 5,2 százaléka. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél a jellegük szerint a kamateredmény, a nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon az adóalap, a kulcs pedig 0,028 százaléktól 6 százalékig terjed. A befektetési vállalkozásoknál a különadó mértéke 5,6 százalék, az árutőzsdei szolgáltatóknál, kockázati tőkealap-kezelőknél és pénzügyi közvetítőknél szintén 5,6 százalék, a befektetési alapkezelőknél pedig 0,028 százalék lesz.
A törvényjavaslat megfogalmazza a mérlegfőösszeg definícióját is, ami az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege. Viszontbiztosítás nélküli megszolgált díjon a törvényjavaslat a biztosító éves beszámolójának eredmény-kimutatásában megszolgált díjak viszontbiztosítás nélkül címen szereplő bevételének összegét érti, az élet- és nem életbiztosítási ágnál együttesen.
A korrigált nettó árbevétel törvényjavaslat szerinti definíciója a befektetési vállalkozásoknál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei megnövelve az egyéb bevételekkel, a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és a kamatjellegű bevételekkel.
Az árutőzsdei szolgáltatóknál, a kockázati tőkealap-kezelőknél a pénzügyi közvetítő tevékenységet kizárólagosan végző pénzügyi közvetítőknél a korrigált nettó árbevétel egyenlő az értékesítés nettó árbevételével, míg a pénzügyi közvetítői tevékenységet nem kizárólagosan végző pénzügyi közvetítőnél az e tevékenységből származó nettó árbevétel a különadó kivetésének az alapja.
MTI
