Szijjártó: Csak hazug érveket kapok


A külgazdasági és külügyminiszter beszélt portálunknak a vörös vonalról, az Európai Bizottság "kreatív és trükkös, európaiatlan magatartásáról", a V4-ek kohéziójának megbontási kísérleteiről. Interjú.

  • A menetrendnek megfelelően jövő év elején Moszkvában találkozhat újra egymással Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Donald Trumppal viszont nincs miért találkozni, nincs ügy, amit ilyen magas szinten kellene megbeszélni - közölte portálunknak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
  • A paksi bővítés határidejével kapcsolatban elmondta, hogy az indulás 22 hónapos csúszását nyilván nem lehet figyelmen kívül hagyni, de majd a szakemberek megmondják, hogy le lehet-e dolgozni 2026-ig a lemaradást. A kivitelező cég, a Roszatom elnöke ezekben a napokban tart terepszemlét Pakson.
  • Az Európai Bíróság kvótaügyben született döntése semmiféle kötelezettséget nem ró ránk, az nem arról szól, hogy holnaptól bevándorlókat kellene befogadnunk - állítja a külügyi tárca vezetője.
  • Más témában kifogásolja, hogy a MOL-INA ügy folyományaként indult választottbírósági döntést semmibe veszi Horvátország, miközben a nemzetközi gazdasági szerződések betartásának alapelve szerint működő OECD-be igyekeznének.

Míg vártunk az interjúra, ittunk egy ásványvizet a miniszteri tárgyalóban. Szigetközi – ez a neve a terméknek. Még soha nem találkoztunk ezzel a márkával. Mosonmagyaróvári cég gyártja, vagyis akár ismerheti is a tulajdonosokat, hiszen az ön politikai pályafutása a nem túl messzi Győrben bontakozott ki. Kiderülhet egyszer, hogy van köze az ásványvíz minisztériumi megrendeléséhez?

Én is felfigyeltem erre a vízre, de fogalmam sincs, hogy került ide, az ásványvíz beszerzésével nem foglalkoztam. Kereskedelmi forgalomban sem találkoztam még ezzel. Otthon a gyerekek születése óta Szentkirályit szoktunk inni, mert azt a babáknak forralás nélkül is oda lehet adni.

Régóta furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy amikor telefonon kell külügyminiszter kollégáival gyorsan megbeszélni a vitás kérdéseket, például a holland nagykövet nyilatkozata miatt, akkor hányan vannak a vonalban? Tolmácsok segítségével oltják, vagy éppen szítják a tüzet?

Egyszerűen fölhívjuk egymást mobilon. Direktben beszélünk egymással.

Milyen hangulatban telt a telefonos egyeztetés a holland külügyminiszterrel.

Épp egy tévéfelvételre mentem, amikor felhívott. Korrekt beszélgetés volt, feszültség nélkül. Kollégám világossá tette, hogy elhatárolódik a nagykövet szavaitól, közölte, hogy hiba volt a nyilatkozat, amelyben párhuzamot vont a terrorizmus és a magyar kormány politikája között. Leszögezte, hogy ez nem a holland kormány álláspontja.

Tehát az ügy nyugvópontra jutott?

Amit mi, külügyminiszterek megtehettünk, azt megtettük. A két ország miniszterelnökei szeptember 29-én Tallinban találkoznak, ott szót tudnak váltani az ügyről.

Ez része lesz Orbán Viktor ottani programjának, előre leszervezik a találkozót?

Nem, kötetlen formában kerülhet sor az egyeztetésre, majd a hivatalos program szünetében találnak időt rá. Ahogy az a diplomáciában szintén megszokott.

Amikor az amerikai elnökválasztás előtt voltunk, a magyar miniszterelnök egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy melyik elnökjelölt győzelme lenne hasznosabb Magyarország számára. Most egy másik, a nemzetközi diplomáciában szintén kulcsfontosságú szereplő, Németország áll választások előtt. Ezúttal kinek szurkol a magyar kormány, Angela Merkelnek vagy Martin Schulznak?

Az amerikai választás előtt azt mondtuk, hogy a magyar kormány és a republikánusok politikájában sokkal több a közös pont, mint amennyi a demokraták elképzelései és a mi politikánk között van. Azt is elmondtuk, hogy a választás felelőssége az amerikaiaké, és tiszteletben tartjuk a szavazás eredményét. Ugyanezt tudom megismételni a németek esetében: az ottani polgárok döntésén múlik, ki lesz a következő kancellár. Az európai térben pártcsaládok vannak, s mi szurkolunk a testvérpártjainknak.

Vagyis Merkelnek, aki a Kereszténydemokrata Unió, a CDU jelöltje. A kancellár keddi nyilatkozata – melyben tulajdonképpen tetemre hívja a magyar kormányt, kilátásba helyezve, hogy a „magyar ügyet” az Európai Tanács elé viszi októberben – után is ez a véleménye?

Mi mindig komolyan vesszük, amit a kancellár mond. Az Európai Bíróság kvótáról szóló határozatát is komolyan vettük, ezért elolvastuk.

Így tudhatjuk, hogy a döntés tartalma egyértelmű: minket nem kötelez semmire. Nem arról szól, hogy holnaptól bevándorlókat kell befogadnunk.

Mi vettük a fáradságot, és alaposan tanulmányoztuk az ítélet tartamát - ellentétben azokkal, akiknek nagyon határozott véleményük van róla és a kormány szankciójáról, csak éppen nincsenek tisztában azzal, amiről beszélnek. A bíróság ugyanis kizárólag azt vizsgálta, hogy az uniós szabályokkal összhangban volt-e az eljárás, aminek a végén a kvótákról szóló tanácsi döntés született. Ez ránk semmiféle kötelezettséget nem ró. Szerintünk ez egy veszélyes és felelőtlen, ráadásul politikai döntés. Veszélyes és felelőtlen, mert az illegális migrációt erősíti, és politikai, mert egyértelműen azt mutatja, hogy az Európai Bizottságot az európai nemzetek fölé helyezte. Mindezt mi egy nagyon rossz, az európai szerződésekkel teljesen ellentétes irányba tett lépésnek tekintjük.

Arról is megoszlanak a vélemények, hogy a szeptember 26. határnap mire vonatkozik. Azon a napon túl nem lehet végrehajtani a kvótadöntést, vagy – ahogy bizottsági nyilatkozatokban megfogalmazták – ezt követően is folytatódhat a befogadások végrehajtása azok körében, akiket szeptember 26-ig az unió partjainál regisztrálnak.

Ez a vita is azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság nagyon "kreatív" és nagyon trükkös. Először 40 ezer migráns önkéntes alapon történő befogadásáról volt szó, majd hirtelen 120 ezer+40 ezer illegális bevándorló kötelező befogadásáról. Az is nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság nem egy ideiglenes intézkedésnek tekinti a kvótát, hanem egy állandó szétosztási mechanizmust akar létrehozni.

Nagyon nem európai magatartás a bizottságtól, hogy folyamatosan utólagosan alakítja a döntést.

Egyértelmű, hogy szeptember 26-ig kell végrehajtani az illegális bevándorlók szétosztásáról szóló kvótadöntést. Akik a leghangosabban kiabálnak, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a visegrádi országok nem tartják be ezt a döntést, nem fogadnak be illegális bevándorlókat, na, azok átlagosan a kvótájuk egynegyedét fogadták be két héttel a határidő lejárta előtt. Ez szerintem plasztikusan rámutat az egész kvótaügy tarthatatlanságára, ésszerűtlenségére és az európai képmutatásra.

Az is vita tárgya, hogy a döntés a menekültek kötelező befogadásáról szól, vagy a kérelmük elbírálásáról. Mert nagyon nem ugyanaz a kettő.

A bevándorlók befogadásáról szólt, egzakt számok alapján.

A határvédelmi költségek, kiemelten a kerítés árának részleges megtérítéséről levelezik egymással a kormány és a bizottság.  Ismerve a felek véleményét, lát reális esélyt arra, hogy akár egy petákot kifizessen Brüsszel a kért 140 milliárd forintból?

Kellene, hogy legyen! Az olaszok, a görögök és a bolgárok is komoly pénzeket kaptak a szolidaritás jegyében. Görögországnak 1,5 milliárd eurót különítettek el uniós forrásból, Olaszországnak 740 millió eurót, Bulgáriának 260 millió eurót. Márpedig ha valaki sokat tett azért, hogy Nyugat-Európát megvédje egy újabb nagyarányú bevándorlási hullámtól, az Magyarország. A déli határon felhúzott kerítés formálisan a magyar-szerb és a magyar-horvát határon van, de azzal egyben védjük a schengeni zóna és az Európai Unió külső határát is.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök válaszleveléből mégsem azt lehetett kiolvasni, hogy a bizottság már a pénz átutalását intézné.

Valószínűleg erre az átutalásra nem holnap fog sor kerülni.

Azonban úgy látom, hogy ha egyszer valaki érzelmektől mentes módon, csak a tényekre alapozva megvizsgálná a magyar beadványt, akkor csak azt a döntést hozhatja, hogy ezeknek a költségeknek a felét a szolidaritás jegyében át kell vállalni.

Mi van a Visegrádi Négyek együttműködésével? Az a fajta kohézió, ami egy éve még megvolt, mostanra gyengülni látszik. Bizonyos ügyekben ki-kibeszélnek a V4-tagok. Csehország az euró bevezetésével kezdett el foglalkozni, a szlovákok a nyugati erős államok mellett kötelezik el magukat. Kijelenthető, hogy ez a kohézió már nem olyan erős, mint egy éve volt?

Kijelenthető, ugyanis sokkal erősebb. Az elmúlt egy évben annyi megbontási kísérlet volt, hogy azt meg se tudnám számolni. Rengeteg újságírói kérdést kaptam már, amelyek úgy kezdődtek, hogy „most, hogy a visegrádi együttműködésnek vége van…”.

Semmi sem változott, a V4-ek változatlanul világos és azonos álláspontot képviselnek a legfontosabb kérdésekben. Múlt héten sokat beszélgettünk az európai külügyminiszterek informális találkozóján, mindannyian elmondtuk, hogy semmifajta változás nincsen a korábbi álláspontunkban.

Kiknek állna érdekükben megbontani a V4-eket?

Az uniós intézmények nem nagyon kedvelik, hogy egyes tagállamok egységbe tömörülnek. Nekünk és a többi V4-tagnak viszont ez erőt ad, jobban hallathatjuk a hangunkat, mintha külön-külön képviselnénk az álláspontunkat. Még az amúgy nagyobb befolyással bíró lengyelek is erősebbek így. Idén sorban tartottuk a különböző magas szintű találkozókat a V4-ek és más országok között, legközelebb Nagy-Britanniával kerül sor külgazdasági miniszteri találkozóra. Úgyhogy az együttműködés szorosabb, mind eddig. A legszorosabb és leghatékonyabb az Európai Unión belül.

A szomszédságunkban lévő államokkal – ukránokkal, románokkal, horvátokkal - azonban nem ennyire felhőtlen a viszony, mintha direkt gyűjtenénk az ellenségeket.

Minden korábbinál gyorsabban változik a világ, ez pedig azt jelenti, hogy több a konfliktusos helyzet, amikor meg kell vívnunk az igazunkért.

Vannak vörös vonalak, amelyeket ha egy állam átlép, akkor a diplomáciában használható legkeményebb eszközökkel kell válaszolni.

Mégis mit kellene tennünk Ukrajna esetében? A leghangosabban támogattuk a vízummentességüket, elsők közt ratifikáltuk a társulási megállapodást, üdültettünk 2600 ukrán gyereket, 600 millió forintos humanitárius segélyakciót hajtottunk végre, és gázt szállítunk nekik, figyelembe véve minden ezzel járó kockázatot. S akkor néhány nappal a vízummentesség meg a társulási megállapodás ratifikációja után keresztülvisznek egy olyan döntést, amely 10 éves kor felett elveszi az anyanyelven való tanulás jogát a magyar nemzetiségű gyerekektől! Egy éve minden tárgyaláson határozottan kértük, hogy ezt ne tegyék. Erre a szavazás előtt 8 perccel benyomnak egy olyan verziót a parlament elé, amely jóval durvább, mint az eredeti előterjesztés volt.

Tudják ennek az okát?

Csak hazug érveket kapok. Legutóbb, múlt pénteken az ukrán külügyminiszterrel beszéltem erről az ügyről. Ő azt mondta, hogy a kormánya azt szeretné, ha minden ukrán állampolgár jól beszélne ukránul, de nem kell aggódni, nem fogják megsérteni a kisebbségi jogokat, tiszteletben tartják a vonatkozó kötelezettségeiket. Hát mi nem így látjuk, ez Magyarország hátba szúrása volt, amit nem vártunk egy olyan országtól, amelyet számos esetben segítettünk nehéz helyzetében. Úgy is meg lehet tanulni ukránul, hogy közben nem veszik el a magyar nyelven tanulás jogát.

Nézzük a másik esetet. Először is fontos leszögezni, hogy a stratégiai együttműködésünk Romániával alapvető magyar gazdasági érdek. A második legnagyobb exportpiacunk a német után, 4,6 milliárd euró a kivitelünk. Ez felértékeli a kétoldalú kapcsolatokat, amivel mindkét fél tisztában van.  Az viszont megint a vörös vonalon túl van, hogy hagyták odáig fajulni a dolgokat, hogy Marosvásárhelyen megszűnjön egy magyar iskola. Elég gyorsan kiderült, hogy csak a román hatóságokon múlik, hogy az iskola működhessen. Amint állást foglaltunk, és közöltük, hogy nem támogatjuk Románia OECD-tagságát, máris másként kezdett beszélni, és lépett a vezető kormánypárt elnöke, illetve a miniszterelnök. Valami elkezdett alakulni, de egyelőre nem vagyunk biztosak afelől, hogy megnyugtatóan végződik ez az ügy. Ezért amíg a katolikus iskola nem működik újra Marosvásárhelyen, addig fenntartjuk a döntésünket.

A horvátokkal meg az a helyzet, hogy miközben az OECD-be igyekeznek – amely szervezetnek az alapelve, hogy a nemzetközi gazdasági szerződéseket tiszteletben kell tartani - addig Zágráb figyelmen kívül hagyja a nemzetközi gazdasági ügyekben eljáró választottbírósági döntéseket. A magyar gazdasági élet egyik legnagyobb szereplője, a Mol elleni eljárást elvesztette Horvátország, majd úgy döntöttek, hogy nem tartják tiszteletben az ítéletet.

Meggyőződésem, hogy ezekben az esetekben a magyar diplomáciának a lehető legkeményebb álláspontot kell képviselnie.

Nem arról van inkább szó, hogy alacsonyabb szintre került a tűrésküszöb?

A szuverenitásról van szó, arról, hogy a magyar külpolitikának az a kötelessége, hogy a magyar nemzet érdekeit képviselje. Nekünk védenünk kell a magyar embereket, akár határainkon belül élnek, akár egy szomszédos országban, vagy messzebb. Ki védje meg Magyarországot egy minket bántó kritikától, ha nem a külügy? Ez a dolgunk!

Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta folyamatosan napirenden van a kérdés, hogy mikor lesz találkozója Orbán Viktorral. Zajlik ennek az előkészítése, sor kerülhet rá jövő tavaszig, a magyar országgyűlési választásig?

Pontosítsunk, ez a sajtó napirendjén szerepel. Mi nem fétisként tekintünk egy magyar-amerikai csúcstalálkozóra. Miniszterelnökök, elnökök soha nem találkoznak csak azért valakivel, hogy csak úgy találkozzanak vele. Hogyha lesz olyan ügy, amit meg kell beszélni, akkor majd fognak találkozni. Jelenleg nincs olyan ügy, ami ilyen magas szintű egyeztetést igényelne.

És Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mikor kerül sor a következő nagy találkozásra? Most egymás után két alkalom is nyílt a függő ügyek átbeszélésére.

A menetrend szerint minden évben van egy hivatalos elnöki-miniszterelnöki, valamint egy külügyminiszteri találkozó, váltott helyszíneken. Emellett vannak informális külügyminiszteri egyeztetések. Szergej Lavrov külügyminiszterrel a multilaterális fórumokon szoktunk találkozni, jövő héten is sor kerül erre New Yorkban. Jövőre a magyar miniszterelnök utazik Moszkvába. Ebben én nem látok semmi rendkívülit, Magyarország és Oroszország között teljesen normális az évi egy hivatalos találkozó, tekintettel a földrajzi elhelyezkedésünkre és a gazdasági kapcsolatainkra.

Vagyis a jövő év elején találkozhat megint Putyinnal Orbán Viktor?

Ha visszanézzük a korábbi időpontokat, akkor látjuk, hogy ezekre a találkozókra általában januárban vagy februárban szokott sor kerülni.

A paksi atomerőmű bővítését nem lehet megkerülni az oroszok kapcsán. A beruházás elkezdése 22 hónapot csúszott az uniós jóváhagyási folyamat miatt. Lehet ennyi idő kiesése mellett tartani a határidőket?

A beruházásért felelős Süli János tárca nélküli miniszter tájékoztatása szerint januárban indulnak el szemmel is látható módon a kivitelezési munkálatok. Jelenleg a terep előkészítése zajlik. A kivitelező Roszatom delegációja elég sűrűn fordul meg Pakson, ezekben a napokban Alekszej Lihacsov elnök is felkeresi a helyszínt.

Engem az érdekelne, hogy a beruházás befejezésének szerződés szerinti 2026-os idejét lehet-e tartani.

Nyilván ezt a két év csúszást nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Nem vagyok szakember, nem tudom megmondani, hogy le lehet-e dolgozni ezt a két évet egy ekkora projekt esetében. Hála Istennek egy szakember irányítja a munkálatokat, majd ő megmondja, hogy tartható-e a határidő.

Lázár János az mno-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a 2018-as választás után szívesebben maradna a választókörzetében, dolgozna az ott élőkért. A külügyminiszter látja már maga előtt ’18 tavaszát? Folytatná a kormánymunkát, kapott-e erre vonatkozó jelzést a miniszterelnöktől?

Én azt fogom csinálni, amit a miniszterelnök mond nekem. Eddig is így tettem, ezután is így fogok tenni.

Készen áll a folytatásra?

Azt majd a miniszterelnök eldönti. Amit ő dönt, azt fogom csinálni.

Baka F. Zoltán

Fotó: Bánkuti András 

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Jövő márciusra eladhatják a Bálnát TarlósékJövő márciusra eladhatják a Bálnát Tarlósék

Jövő hét szerdán tárgyalja a javaslatot a fővárosi közgyűlés.

.
hirdetés
elrejt
 
.