7p

Ha az ügyfelek megértik a kamatmentes gyűjtőszámla pozitív üzenetét, akkor gyakorlatilag minden devizahiteles élhet az árfolyamgát lehetőségével jövőre, mondta az mfor.hu-nak adott interjújában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

- Mennyire volt kemény tárgyalópartner a kormány a Bankszövetség javaslatait illetően?

- A Bankszövetség egy átfogó csomagot készített, a fő irányelveket fektettük le, amiket mindenki elfogadott, minden lakossági devizahiteles számára tartalmazott megoldásokat. Ezeknek az elveknek a mentén folyamatos, hosszú egyeztetéssorozat volt kemény szakmai vitákkal, de lényeges, hogy folyamatosan szakmai talajon maradtunk, mindenkinek az volt az érdeke, hogy lére jöjjön ez a megállapodás. (lásd: Íme, a részletek: így mentik meg a devizaadósokat)

- A végső megállapodás mennyiben tükrözi a bankok eredeti álláspontját?

- Az eredeti javaslatban, mint mondtam, csak az elveket fektettük le, azokat tükrözi is a megállapodás.

- A bankok egyik legfőbb feltétele az volt, hogy a végtörlesztés minél előbb lezáruljon, januártól ne legyen folytatása, ezen a téren sikerült érvényesíteni az álláspontjukat.

- A végtörlesztést a bankok szakmailag nem megfelelő, és a jogot is figyelmen kívül hagyó megoldásnak tartották és tartják. Az aláírt megállapodás gyakorlatilag annyi újdonságot tartalmaz a végtörlesztést illetően, hogy aki ezzel él, az január végéig igazolja azt, hogy rendelkezésre áll a pénz a végtörlesztéshez. Ezzel azt akartuk elérni, hogy tényleg csak azok vegyék igénybe a lehetőséget, akik komolyan gondolják, és ehhez megvannak az eszközeik is.

- A kormány és a bankok megállapodása alapján a végtörlesztésből eredő veszteségek 30 százalékát a pénzintézetek leírhatják az idei bankadó összegéből. Ezzel számításaik szerint mennyi lesz a különadó pontos összege 2011-ben?


- A végtörlesztést önmagában mindig elhibázott lépésnek tartotta a bankszektor, ebben a tekintetben a kormány most elfogadott egy részleges kompenzációt. Tavaly a 200 milliárd forintnyi bankadóból 120-130 milliárd jutott a bankszektorra, ez fog csökkenni. A pontos mértéket azonban csak akkor tudjuk megmondani, ha majd látjuk a végső számokat a végtörlesztéssel kapcsolatban, becsléseket most nem szeretnék mondani.

- A 30 százalékos leírás a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az állam egy éven belül lejáró állampapírt ad a bankoknak, akik vállalják, hogy ezt a lejáratig tartják. Ennek van jelentősége az állampapírpiac szempontjából, vagy csak technikai jellegű kikötés?

- Ez egy kormányzati javaslat volt. Ma a magyar állampapírok teljesen biztonságosnak minősülnek, ezért én ezt alapvetően technikai elemnek tekintem.

- A 90 napon túli késedelembe esett ügyfelek esetében a megállapodás arról szól, hogy egyrészt forintosítják a hitelüket, másrészt a tartozás negyedét elengedik.


- Annyi fontos kitétel szerepel még ebben: az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállt jelentős, igazolható romlás volt. Ennek oka az, hogy ne az úgynevezett potyautasok tudjanak élni ezzel a kedvezményes lehetőséggel, hanem azok, akik ténylegesen nehéz helyzetbe kerültek, például elveszítették a munkahelyüket.

- A késedelmes hitelek forintosítása a 2012. március 15. és április 15. közötti jegybanki középárfolyam átlagán történik. Ennek mi a jelentősége az ügyfelek szempontjából?


- A cél az volt, hogy a nagyon hektikus árfolyamingadozás senki ne érintsen nagyon hátrányosan, erre szolgál az átlagárfolyam alkalmazása, ami egy technikai megoldás. Az érintett ügyfelek március 15-ig jelezhetik a bankjuknál azt, hogy élni szeretnének ezzel a könnyítéssel, ezt követően a bankok feldolgozzák az igényeket, ez alatt az időszak alatt számítják majd az átlagárfolyamot.

- Megállapodtak arról is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 2014-ig összesen 25 ezer lakást vásárol meg a bankoktól, illetve fontos módosítás a korábbiakhoz képest, hogy nem csak a kettő vagy több, hanem az egygyermekes családokat is érinti ez a lehetőség. Ezt a bankok javasolták?

- Ez a Bankszövetség javaslata volt, így az Eszközkezelő már minden gyermekes családot véd, megvalósulhat az a cél, hogy kisgyermek minden esetben fedél alatt maradhasson. A mi adataink alapján úgy értékeltük, hogy nagyjából 25 ezer magyar családnak lesz ilyen jellegű segítségre szüksége, a kormány három év alatt vállalta azt, hogy ekkora mennyiségű lakást átvesz.

- Az eddig rendben fizető ügyfeleknek gyakorlatilag az idén májusban bejelentett árfolyamgát meghosszabbítását kínálják fel, 2012 végéig bárki jelezheti azt, hogy 180 forintos frank- 250 forintos euró- vagy 2,5 forintos japán jen árfolyam mellett szeretné törleszteni a hitelét. Ebben lesz bármilyen fontos változás a korábbi árfolyamgáthoz képest?

- Van egy nagyon lényeges eltérés: az eddigi megoldásban a gyűjtőszámla-hitel kamatozott, ezentúl ez a hitel kamatmentes lesz, ezt a terhet fele-fele arányban vállalja a kormány a bankokkal.

- Ezzel az árfolyamgáttal hány ember élhet?


- Ha valaki az árfolyamgát kamatmentes üzenetét megérti, akkor azt gondoljuk, hogy a lehető legszélesebb kör élni fog a lehetőséggel. Szerintünk gyakorlatilag minden devizahiteles élni fog ezzel.

- Mi történik akkor, ha mondjuk a felkínált ötéves időtávon az árfolyamküszöb alá csökken az árfolyam?

- Ahogy a mai jegyzőkönyv is tartalmazza, akkor a piaci árfolyamon fog történni a törlesztés, hiszen ekkor az árfolyam a kedvező oldalon kikerül a védett sávból.

- A csütörtökön aláírt megállapodás végén szerepel egy növekedési paktum, mellyel kapcsolatban február végéig szeretnének megállapodni a kormánnyal. Ezzel kapcsolatban mik a Bankszövetség alapelvei?

- A javaslatokat januárban és februárban fogjuk kidolgozni, ezért konkrétumokat nem tudok egyelőre mondani. Ugyanakkor vannak olyan alapelvek, melyek a kormánynak is fontosak. Szeretném a figyelmet felhívni arra a tényre, hogy 2 százalékos vállalati hitelállomány-bővülés egy százalékos gazdasági növekedést hoz magával, ennek érdekében növelni kell a vállalati hitelek kihelyezését. A magyar banki szektor elkötelezett az ország fejlődése érdekében, de azt látni kell, hogy az európai folyamatok hatalmas forrásokat kötnek le a magyar bankok és tulajdonosaik részéről, ennek egy része a különböző államok finanszírozásából, másik része pedig a szigorodó szabályozásból és az emelkedő tőkekövetelményekből fakad.

- A csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány 300, a bankok pedig 600 milliárd forintos terhet vállalnak magukra. Ez hogyan oszlik meg a fenti intézkedések között?

- Mi a pontos összeget ma még nem tudjuk megmondani, mivel ehhez tudnunk kellene a jövő évi árfolyamokat vagy a végtörlesztők pontos számát. Én összességében úgy fogalmaznék, hogy több százmilliárd forintos terhet vállalnak magukra a bankok.

- Az arányok helytállók lehetnek a kormány és a bankok terhei között?

- Nagyon sok a bizonytalansági tényező, ezért nehéz a pontos arányokat megfogalmazni. Azt gondolom, hogy a magyar bankok megtették a maximális tehervállalást, hiszen ma a bankrendszer a leginkább sújtott ágazat, mivel a gazdaság minden negatív következménye lecsapódik a portfólióminőségben, illetve a többi ágazathoz képest a legnagyobb terheket kapta.

- Akkor ezzel a megállapodással a bankok "elmentek a falig"?

- A bankok már régóta túlterhelten működnek, amennyiben a pénzintézetek terhelése normális szintre csökken, akkor tud a szektor a gazdasági növekedés érdekében hatékonyan működni.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!