Az utolsó negyedéves növekedési adatok régen nem tapasztalt lassú növekedésre hívják fel a figyelmet. Egyúttal rámutatnak arra, hogy a kiigazítás mértéke, a költségvetési korrekció erőteljesen bevétel-orientált jellege, valamint a magyar gazdaság versenyképességi problémái nyomán a gazdasági növekedés üteme akár tartósan is alacsony maradhat.
Miért lassul a növekedés?
A gazdasági növekedés 2006 elejétől tapasztalható, negyedévről negyedévre jelentkező lassulásának három, jellegében eltérő oka van: a költségvetési kiigazítás és ennek szerkezete; a piaci szereplők üzleti beruházások alakulását kedvezőtlenül érintő várakozásai a gazdaságpolitika hitelességével, a hazai gazdaság növekedési kilátásaival és a befektetési környezettel kapcsolatosan; valamint a gazdasági növekedés kínálati tényezőinek és a magyar gazdaság versenyképességi mutatóinak a romlása.
A növekedés lassulását okozó tényezők arra mutatnak rá, hogy a kereslet-megszorítás enyhülése mellett sem valószínű, hogy a növekedés lassulása átmeneti lesz és a gazdaság 2008-tól kezdődően automatikusan visszatér a korábbi magasabb növekedési ütemre. A tavalyi lassulást követően az idei év - kissé gyorsuló növekedés mellett - a kivárás éve lesz, és most inkább úgy tűnik, hogy a GDP növekedése csak a legkedvezőbb forgatókönyv mellett érheti el a 2,5 százalékot.
A csak fokozatosan gyorsuló növekedést az magyarázza, hogy a növekedés lassulásában több keresleti tényező hatása együttesen érvényesült, és a fogyasztás, a beruházások, valamint hozzájárulása a nettó export GDP-növekedéséhez változatlanul mérsékelt marad. A belföldi kereslet csökkenése mellett a növekedést tavaly az exportértékesítés bővülése ösztönözte.
Mi várható idén?
Azonban az export növekedésében 2008-ban növekvő problémát jelentenek a világgazdaság mélyülő szerkezeti problémái, ezen belül az eurózóna mérséklődő növekedési üteme és importkereslete. Ez mindenképpen visszafogja a nettó export hozzájárulását a bővüléshez, még akkor is, ha a gyenge fogyasztási és beruházási kereslet az import növekedését is korlátok között tartja.
A GDP-felhasználás legnagyobb komponense, a lakossági fogyasztás növekedését korlátozhatják 2008-ban a nettó reálbérek tavalyi csökkenésének késleltetett hatásai, a korábban számítottnál erőteljesebb fogyasztói áremelkedés, valamint a kedvezőtlenebbé váló monetáris kondíciók (magas kamatok, gyengülő árfolyam, növekvő hitelezési és törlesztési kockázatok, stb.) nyomán óvatosabbá váló fogyasztói magatartás.
A közösségi fogyasztás növekedésének a költségvetési egyensúlyi célok szabnak határt, bár a korábban gondoltnál kedvezőbben alakuló bevételek az év második felében ebben a tekintetben kisebb bővülést lehetővé tehetnek.
A rövid-és középtávú növekedést tekintve is kritikus tényező a beruházások és ezen belül az üzleti szféra beruházásainak alakulása, ami meredeken lassult az elmúlt 18 hónapban. Idén ebben a tekintetben sem várható látványos fordulat, sokkal inkább a beruházások mérsékelt ütemű, 2,5-3,5 százalékos bővülésére lehet számítani - a 2006-os csökkenést és a tavalyi stagnálást követően.
A kedvezőtlenné váló nemzetközi konjunktúra, a belföldi kereslet gyengélkedése mellett kínálati problémák, a kedvezőtlen versenyképességi mutatók sem kedveznek a beruházási aktivitásnak, miközben kérdéses, milyen ütemben lesz képes 2008-ban bővülni a nettó FDI.
Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy nem várható, hogy egy ekkora mértékű és ilyen szerkezetben végrehajtott kiigazítás növekedési hatása gyorsan elmúljon. A gazdaságpolitikának jelentős egyensúlytalanságot kell(ett) korrigálnia, ami tartós kiigazítási igénnyel társul, és ez még kellőképpen rugalmasan alkalmazkodó gazdaság esetében is átmeneti kibocsátás-vesztességgel jár.
A magyar gazdaság azonban szerkezeti torzulásokkal, korlátozottan rugalmas tényezőpiacokkal rendelkezik, amelyek lassítják az alkalmazkodást a keresleti sokkhoz és a növekedési dinamikát.
Dr. Gáspár Pál
ICEG Európai Központ
