A hivatal pénteki közleménye szerint a KÁT keretében 2438,24 gigawattóra villamosenergiát értékesítettek, ebből 2402,31 gigawattóra volt megújuló. Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. Ezt ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza-, és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁT-rendszer keretében értékesített zöldenergia mennyisége.
Az energiahivatal közleménye szerint 2015. év végén a KÁT rendszerébe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 megawatt (MW)-ot, 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén.
Ilyen lesz a Telekom új székháza
A KÁT keretében az átadott energiáért 2015-ben 79,94 milliárd forintot fizettek ki, amihez 49,58 milliárd forint támogatás járult. A kifizetett összeg 1, a KÁT-támogatás 2 százalékkal nőtt. A kifizetett összeg túlnyomó részét 79,17 milliárd forintot a megújuló alapon termelők kapták, amihez 49,26 milliárd forint támogatás járult, míg a hulladék alapon termelő erőműveknek az átvételért 570 millió forintot, támogatásként 256 millió forintot fizettek ki - tájékoztatott a MEKH.
Tavaly az átlagos átvételi ár kilowattóránként 32,79 forint, a támogatás kilowattóránként 20,33 forint volt - írták. A MEKH korábbi tájékoztatása szerint a KÁT esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől. A prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára a piacon. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van.
MTI
