A KSH legfrissebb, júliusra vonatkozó adatai szerint a magyar fogyasztói árak 5,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az adat rosszabb, mint a várt 5,5 százalék. Az élelmiszerek és energia nélküli infláció (maginfláció) mértéke 5,1 százalékos volt júliusban, a változatlan adótartalmú árindex pedig 3,5 százalékos volt az adott hónapban, amely az MNB által középtávon megcélzott 3 százaléktól nem sokkal tér el.
Cigizni és inni sem éri meg
Egy év alatt, 2011. júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (34,4 százalék), a sertészsiradék (24,3 százalék), a csokoládé, kakaó (20,2 százalék), a kávé (12,5 százalék), a párizsi, kolbász (10,5 százalék) és a sertéshús (9,5 százalék) ára.
Árcsökkenés következett be a liszt (10,7 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára a jövedéki adó növekedésének következtében. Szintén átlag felett, 7,1 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 12,2 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruk 4,2 százalékkal drágultak.
A háztartási energia átlag feletti 6,3 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,3 százalékkal, a távfűtés 8,4 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 4,1 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 7,8 százalékkal, a csatornadíj 5,3 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,6 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2011. júliushoz képest.
Elemzők szerint is túl magas
Nyeste Orsolyát, az Erste makroelemzőjét meglepte az infláció mértéke, ennél alacsonyabbra számított, elsősorban a szezonális élelmiszerek nagyobb áresését prognosztizálta, közölte az MTI-nek.
Az élelmiszerek áralakulása továbbra is inflációs kockázatot jelent - mondta. Hozzátette ugyanakkor, úgy látszik a monetáris tanács külső tagjai sokkal inkább az ország kockázati megítélésének alakulását tartják szem előtt, mint az inflációt, legalábbis erre utal két külső tagnak a monetáris lazítás közelségéről szóló korábbi nyilatkozata.
Nyeste Orsolya szerint ez is mutatja a monetáris tanács tagjai között, a folyamatok megítélésében meglévő ellentétet. Az elemző úgy vélte: az IMF/EU-megállapodás megkötéséig érdemi kamatcsökkentés nem valószínű, a monetáris lazítás a negyedik negyedévben kezdődhet meg. A londoni elemzőházak szerint a magas infláció komoly dilemmát jelent a Nemzeti Banknak.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy vélekedett az MTI-nek, hogy a monetáris tanács külső tagjait kevésbé befolyásolja a magas infláció, azt az egyszeri kormányzati intézkedéseknek tulajdonítják (jövedékiadó-emelés, távközlési adó bevezetése - mforszerk: a távközlési adó teljes mértékben majd csak az augusztusi adatban látszik). Az elemző a fő inflációs mutatók mellett a maginfláció 5 százalék fölötti mértékére hívta fel a figyelmet, és ő sem lát lehetőséget érdemi kamatcsökkentésre.
Keszeg Ádám emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi jövedékiadó-emelés miatt az idén év vége felé már csökkenhet az infláció, de augusztusban és szeptemberben még magas marad, így a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése az idén 5,6 százalék körül lehet.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 fő csoportból 5-nél csökkent az infláció, ám a szolgáltatások és az évközi adóemelések hatása emelte az indexet.
Európa negatív csúcstartója
Az előzetes júliusi adatok szerint az eurózóna 2,4 százalékos inflációja stagnálást mutat előző hónaphoz képest (a részletes adatokra még várni kell). Júniusban az EU 27 tagországában a fogyasztói árak – a harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. júniusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban (0,9 százalék) és Görögországban (1 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (5,6 százalék), valamint Észtországban és Máltán (4,4-4,4 százalék) mérték.
Havi szinten csökkentek az üzemanyagárak
Egy hónap alatt – 2012. júniushoz viszonyítva – a magyar fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal csökkent. Árcsökkenés következett be a tojás (3,6 százalék), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (2,8 százalék), a sertészsiradék (2,3 százalék) és az étolaj (0,9 százalék) esetében. Növekedett a liszt (1,9 százalék), a száraztészta (1,2 százalék), a csokoládé, kakaó (1 százalék) és a párizsi, kolbász (0,9 százalék) árában.
A főcsoportok közül a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 6,7 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk esetében szintén áremelkedés volt megfigyelhető (0,5 százalék). A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott az előző hónaphoz képest.
A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára átlagosan 2,2 százalékkal csökkent. Szintén árcsökkenés következett be az egyéb cikkek esetében (1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,5 százalékkal csökkent (ugyanakkor elmúlt hetekben az olaj világpiaci ára jelentősen emelkedett, így nem várható jelentősebb csökkenés augusztusban - mforszerk.) . A háztartási energia körében kis mértékű árcsökkenés volt megfigyelhető (0,3 százalék).
Barnác Tamás
mfor.hu
