Ez több ponton sem igaz.
1. A tankönyvek szerint mindez lehetséges. Sőt, az az ország, amelynek magas a potenciális növekedése, amely képes arra, hogy gyorsan növelje a termelékenységét az pont ezt tudja végrehajtani, erre jó példa Hong Kong vagy Szingapúr is, ahol a hazainál jóval nagyobb növekedés volt évtizedeken át (!!!) a fiskális fegyelem fellazulása nélkül, miközben nőtt a foglalkoztatás, és csökkent az adósság (vagy nőtt az ország megtakarítása, ami ugyanaz pepitában).
2. Magyarországon ráadásul nem is ez történt, a narratíva téves. Magyarországon egy klasszikus költségvetési költekezés generálta, azaz standard keynes-i fellendülést sikerült létrehozni, csak a forrásokat ehhez nem a költségvetés eladósodása, hanem Európa nyújtotta. De ez lényegében ugyanaz a mechanizmus, az állam elköltött egy csomó pénzt, és lőn növekedés. Valójában a hazai költségvetési hiány 6-8% között lett volna, ha nem EU-pénzeket költünk, hanem a sajátunkat, de hatásait illetően pont ugyanott tartunk, azaz gazdasági növekedési hatásokat tekintve ez az egész egy fiskális expanziónak, költségvetési stimulus által generált növekedésnek felel meg. (egyébként valójában meg tényleg az történt, hogy az EU beutalt ide egy rakat eurót, amelyet "fedezetként használva" az MNB nyomtatott egy csomó forintot, és azt költötte el a költségvetés)
3. Sőt, mindezek eredménye nem is lett kirobbanó növekedés. Nézzük meg, hogy a hozzánk hasonló, de nálunk jellemzően kevesebb EU-támogatást kapó országok GDP-je mennyit nőtt 2010-15 között:
Magyarország 10%
Csehország 10,7%
Románia 13,7%
Szlovákia 18,1%
Lengyelország 22,2%
Nagyon örülök, hogy Magyarországon fellendülés van, sőt azt gondolom, hogy szerencsére ez még egy ideig így is marad, viszont fontos, hogy tisztán lássunk, tudjuk, hogy mi miért történik. Ne éljük azért ennyire bele magunkat a tündérmesébe!
