Több vendégmunkás érkezik Magyarországra, de így sem elég, írja a Magyar Idők a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek felmérései alapján.
A vállalkozások elsősorban magyar munkaerőt keresnek vagy határon túli magyarokat, de ha ők nem jönnek, akkor szívesen látják a külföldi dolgozókat is, elsősorban Szerbiából és Romániából.
(MTI)
A nagyobb számú kölcsönzött munkaerő leginkább a feldolgozóiparban és a gyártásban fordul elő, itt vannak olyan helyek, ahol a vendégmunkások aránya 60 százalékos. Ukrajnából is nagy erőkkel toboroznak munkásokat, de az ő esetükben nehézkes a folyamat: magyarul egy mukkot se értenek, a lengyelt viszont könnyebben megtanulják, így jellemzően inkább ott kötnek ki. Állandó konfliktusforrás, hogy ugyanazért a pénzért alkalmazzák a vendégeket, mint a magyarokat, de előbbieknek még utazást, szállást és egyéb juttatásokat is biztosítanak az itthoni főnökök.
László Zoltán, a vasasszakszervezetek alelnöke azt nyilatkozta a lapnak, hogy továbbra is előfordul, hogy a vendégmunkások hamis papírokkal érkeznek. Itt is elsősorban az ukránok az érintettek. A másik probléma pedig, hogy a munkavállalási engedély birtokában továbbállnak a dolgozók Nyugat-Európába. Ráadásul sokan feketén dolgoznak a szezonális ágazatokban, többek közt a mezőgazdaságban vagy a vendéglátásban.
A munkaadói oldal szerint a jelenleginél több vendégmunkásra lenne szükség, de még mindig nem éri meg hazánkban munkát vállalniuk a külföldieknek. A szerbiai fizetéseknél például nem jelentősen magasabb a magyarországi, így aki elhagyja a hazáját, inkább tőlünk nyugatabbra megy melózni.
Emiatt viszont Észak-Dunántúlon, valamint a Közép-Magyarország régióban továbbra sincs elegendő munkavállaló. Ma már Vas megyében is súlyos gondot jelent a létszámhiány.
mfor.hu
