A Raiffeisen Bank elemzői idén 2 százalékos gazdasági növekedést várnak és 1 százalékos éves inflációval számolnak - mondta Török Zoltán, a bank vezető elemzője szerdán. A bank elemzői szerint a gazdaságpolitikában a választásokat követően sem lesz jelentős irányváltás, de prioritás marad, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon.
Úgy tűnik, a kormány az elmúlt időszakban tudatosan értékeli le a forintot, ami versenyelőnyt hozhat a magyar gazdaság számára. Ez elsősorban a kkv-k esetében jelentkezik, számukra a gyengébb forint sokat tud segíteni a működésükben. A Raiffeisen elemzői szerint az év végén 320 forint lehet egy euró.
A bank vezető elemzője arról is beszélt, hogy a hazai ipar szerkezete jelentősen változott az elmúlt időszakban, míg az elektronika 10 százalékponttal visszaesett, addig az autóipar jelentősen nőtt. Ez utóbbit egyébként egy természetes folyamatnak lehet tekinteni, egy egészségesen működő gazdaságban a feldolgozóipar szerkezete a piaci viszonyoknak megfelelően folyamatosan változik: egyes szektorok súlya csökken, míg más ágak erősödnek.
Török Zoltán szerint ugyanakkor megfigyelhető, hogy az árfolyam-politika itt is érezteti a hatását, hiszen az utóbbi időben a munkaigényes ágazatok erősödtek, részben a gyengébb forint miatt is. A munkaerőpiacot érintően egyébként az elemző megjegyezte: a mezőgazdaság és az ipar a kormányzat támogatása ellenére is csak korlátozottan képes visszaépíteni az elmúlt közel egy évtizedben elvesztett munkaerőt. A mezőgazdaságból például minden negyedik, míg az iparban minden nyolcadik munkahely megszűnt. Ezzel szemben tömeges munkahelyteremtés a szolgáltató szektorban volt megfigyelhető, illetve, amennyiben nem lesz valamilyen gátló tényező, akkor a jövőben is itt várható.
Újságírói kérdésre válaszolva a vezető elemző úgy vélte, az adórendszer egyelőre stabil maradhat, igaz, ez azt is jelentheti Török Zoltán szerint, hogy a szektoriális különadókat nem vezetik ki. Ez a viszonylag magas adóterhelés viszont korlátozhatja a növekedést, és a 2 százalék körüli növekedést nehéz lesz tartósan meghaladni. Az utóbbi időszakban olyan kormány közeli nyilatkozatok jelentek meg, hogy a rezsicsökkentésben elmentünk a falig, és nincs tér további vágásra. Ez Török Zoltán szerint az infláció szempontjából nem feltétlen rossz, hiszen a 3 százalék körüli fogyasztói árindex ösztönzőleg hatna a gazdaságra. (Igaz, az ezt meghaladó árnövekedés viszont már nem feltétlenül.)
A kamatpályával kapcsolatban a Raiffeisen elemzői úgy vélekedtek, hogy 2,4 százalékos lehet az MNB alapkamat alja. Az alacsony kamat, gyenge forint páros gazdaságpolitikai cél, így a magyar jegybank lesz az utolsó a sorban, amely lépni fog. Az EKB esetében nem látni, hogy mikor tesznek valamit, és még a leginkább várható lengyel kamatemelés időpontját is nehéz megjósolni - elképzelhető, hogy idén még ők sem fognak tenni semmit sem. Török Zoltán szerint a jövő év második fele előtt nem fog lépni az MNB, addig nem vár kamatemelést.
Török szerint a vállalati hitelezésben már elértük a mélypontot, így lassú növekedés kezdődhet. A lakosság esetében ugyanakkor továbbra is a hitelállomány leépülésével számolnak, és nem látszik a fordulat.
A bank másik elemzője, Keszeg Ádám az európai gazdasági helyzetre adott kitekintést. Vélekedése szerint tavaly a GDP minimálisan csökkent, ugyanakkor megfigyelhető volt az évvégi kilábalás, az utolsó negyedévben már általános növekedés volt megfigyelhető. Problémát jelent, és visszafogja a növekedést a magas munkanélküliség, és amíg ez nem csökken, addig komolyabb fogyasztásnövekedésre sem lehet számítani a Raiffeisen szerint. A munkanélküliség számottevő csökkenésre csak a jövő évben számítanak.
A beruházás ugyanakkor növekedést mutat, ez lehet az egyik húzótényező. Kockázatot jelent ugyanakkor az orosz-ukrán konfliktus, egy esetleges kereskedelmi szankció ugyanis visszavetné a beruházásokat. (Ennek valószínűségét alacsonynak tartják.)
A defláció kockázatát is megvizsgálták az elemzők. Az utóbbi időben ugyanis volt olyan eurózónában található ország, ahol defláció volt, ugyanakkor ez csalóka, hiszen csak a termékek kisebb részének (ötöde) csökken az ára. Ilyenre korábban is volt példa, de tartós defláció nem fog bekövetkezni. Az alacsony infláció teret enged az EKB számára a további lazításra, ez azonban egyelőre kérdéses, hiszen a kamatszint gyakorlatilag nulla, a mennyiségi lazítás viszont nem feltétlen járna mérhető haszonnal.
Az USA-ban folytatódhat a QE kivezetése, az egyes monetáris ülésen 10-10 milliárdos csökkentéseket hajtanak végre, így az év végére megszűnhet a kötvényvásárlási program. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az alacsony kamatszintet tartani fogják, erre utalnak az utóbbi időben kiadott közlemények - mondta Blahó Levente, a bank harmadik elemzője. A munkanélküliségi ráta egyelőre magasabb a megcélzottnál, így bérinflációra sem kell számítani. A Fed szerint továbbra is támogatni kell a gazdaságot a talpraállásban, a jövő év második felében, vagy még később kerülhet sor először kamatemelésre. A politika nem akadályozza a gazdaságot, hiszen megoldották a költségvetés és az adósságplafon kérdését is.
Az amerikai gazdaság, amely először esett bele a 2008-ban kirobbant gazdasági válságba, elsőként is lépett ki a recesszióból, és lábalt ki. A Fed azonban egyelőre nem fog szigorítani, hiszen többször kommunikálták, hogy hagyják majd túlfűtötté válni a gazdaságot, mielőtt lépnének.
mfor.hu
