Trump eldobta a jövőt a máért


Az Egyesült Államok kilép a 2015 végén Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből - jelentette be csütörtökön Donald Trump amerikai elnök. Az elnök a magas költségekkel indokolta a lépést, és hogy ezzel munkahelyeket kíván teremteni az amerikaiak számára, valamint szerinte ez a lépés növel az USA versenyképességét. Az egyezmény aláírója, Barack Obama volt elnök élesen bírálta utódja lépését.

Már a bejelentés előtt többen valószínűsítették, hogy Trump betartja kampányígéretét, és tényleg ki fogja léptetni az Egyesült Államokat az egyezményből, amelynek alapján az Egyesült Államok egyebek közt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest.
   
Washington szövetségesei korábban komoly aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok esetleges kilépése miatt. A megállapodást eddig már 147 ország ratifikálta.
   
A Fehér Ház munkatársai is megosztottak voltak a kérdésben, és a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.
 
Donald Trump nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az egyezmény túl drága az Egyesült Államok számára, és - mint fogalmazott - ő egy jobb és tisztességesebb üzletet kíván tető alá hozni. 
   
Az elnök utalt arra is, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei az elsődlegesek. 
 
 
   
Trump nehezményezte, hogy a párizsi egyezmény alapján Kínának lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő növelésére. 
 
A kilépést élesen bírálta az egyezményt 2015-ben aláíró Barack Obama. A volt elnök közvetlenül a bejelentés után közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Trump-kormányzat a kilépéssel "elutasítja a jövőt".
Obama meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai államok, az amerikai városok és az amerikai vállalatok fokozni fogják erőfeszítéseiket "a  bolygó megvédése" érdekében. 

Háttér

Donald Trump az amerikai versenyképességet és munkahelyeket reméli megmenteni azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből.

A Fehér Ház még Trump elnök Rózsakertben tett bejelentése előtt írásbeli emlékeztetőt küldött a munkatársaknak, s ebben az elnök érvelésének főbb pontjait idézte. 

A párizsi megállapodás rossz egyezmény volt, amelyet rosszul tárgyaltak meg, és Obama elnök csak kétségbeesésében írta , ez az egyezmény aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti a munkahelyeket - szögezte le a már a beszéd előtt az amerikai sajtó birtokába került feljegyzés egyik passzusa. "Első az amerikai munkás" - fogalmazott az elnök. Bár az elemzők elsöprő többsége kétségbe vonja, hogy a párizsi egyezményből történő kilépés valóban szolgálja-e az amerikai dolgozók érdekeit, tény, hogy Donald Trump a választási ígéretét teljesíti. 

Trumpot a választási kampányban széles munkásrétegek - úgynevezett kékgallérosok - támogatták. Így  volt ez a korábbi iparvidékek munkanélküliségtől szenvedő "rozsdaövezeteiben", például Illinois és Ohio államokban, Nyugat-Virginiában, és Pennsylvaniában. Ezek azok a vidékek, ahol korábban nagy szénbányák (is) működtek, s leállításuk miatt a gazdasági helyzet látványosan romlott, s ahol nagyon nagy társadalmi rétegek szegényedtek el. Őket sokkal jobban aggasztja az, hogy nincs munkájuk és elveszítették a korábbi életszínvonalukat, mint a távoli vidékeken - akár az Egyesült Államok partjainál is - a tengervíz szintjének emelkedése vagy a légkör felmelegedése.  A klímaváltozással és annak következményeivel nem sokat törődnek. 

Igaz, a Fehér Ház lakója egyszer maga is azt találta mondani, hogy a globális klímaváltozás "blöff", amelyet csak Kína talált ki, hogy a saját környezetszennyező tevékenységét elfedje. A tavalyi elnökválasztási kampányban azonban tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi kérdésekről szóljon. Munkahelyteremtésről, a gazdaság megélénkítéséről, a gazdasági szabályzók lazításáról beszélt, s egyik fő "üzenete" az volt, hogy visszahozza a régi, a már megszüntetett munkahelyeket is. Így például a már bezárt szénbányák újranyitását is ígérte.  

Mostani bejelentésének fő érve is az amerikai munkások érdekeinek védelme volt. Leszögezve, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény előírásainak betartása miatt 2040-ig mintegy 6,5 millió állás szűnhet meg az iparban, külön kiemelte, hogy a szénipar gyakorlatilag "lefejeződik", holott a szénbányászat teremti elő az Egyesült Államok villamosenergia-szükségletének egyharmadát. 

Amikor számításait végezte, az elnök - a The Wall Street Journal csütörtöki elemzése szerint - saját szavazói bázisának akart kedvezni, illetve a nekik tett választási ígéreteit kívánta teljesíteni. A lap hozzáteszi: a drámai kilépés elvonhatja a választók figyelmét arról a washingtoni nyomásról, amely Donald Trumpra más ügyekben nehezedik. 

Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a republikánusok legkonzervatívabb csoportjainak kivételével az amerikai közvélemény változik, és egyre nagyobb rétegei fogadják el a klímaváltozás tényét, azt a tudományos konszenzust, amely szerint  az ember általi széndioxid-kibocsátás tehető nagyrészt felelőssé a Föld felmelegedéséért. 

A  klímaegyezményből történő kilépés az Egyesült Államok megbízhatóságának csökkenését vonja maga után - szögezik le a szakértők. Hozzáteszik: bár a kilépéssel rövid távú gazdasági haszon valóban várható, az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása aligha.

MTI 


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.