3p

Nem az a legnagyobb gond, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hogyan nem szedi be az adótartozásokat, hanem az az igazi kérdés, miként keletkezhet egyáltalán ilyen hatalmas összeg – mondták a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők. Az adóhatóság tavaly óriási, a jövő évi oktatási büdzsé harmadát meghaladó pénzről, 637 milliárd forint követelés behajtásáról mondott le a „várható nemleges megtérülés” okán.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke, Vadász Iván szerint jó lenne, ha elmondanák, miként keletkezett ez a 637 milliárd forint, de nem tudjuk, milyen összetételű ez az összeg, nem közölték azt sem, hogy kisebb vagy nagyobb tételekből épült-e fel. Éppen ezért joggal teheti fel ezek után a kérdést bárki, hogy az ő tartozását miért nem engedi el a NAV. Ugyanakkor szerinte nem új keletű módszerről van szó, a korábbi kormányok idején is voltak nagy elengedések. A szakértő hozzátette, a mostani adóhatósági táblázatból megdöbbentő kép rajzolódik ki arról, hogy a vagyonok milyen könnyen el tudnak tűnni. Mint mondta, az adóhatározatokat a revizori részlegen állapítják meg az adóellenőrzések során, de a végrehajtás ennek mindössze húsz százalékát képes beszedni.

Úgy tűnik, Magyarországon gond nélkül szűnhet meg egy cég, de előtte a tulajdonos még kimentheti a vagyont.
 
Tállai András, a NAV elnöke 

Ha valaki például eladja a cégét egy hajléktalannak, akkor a törvény kimondja: ha az eladónak adótartozása volt, vagy rosszhiszeműen adott túl rajta, akkor meghatározott feltételekkel, a magánvagyonával felel. Ám ebben az esetben az adóhatóságnak olyan eljárást kell lefolytatnia, amit bíróság előtt is meg lehet támadni. Ez olyan hosszú időt és annyi energiát igényel, amire a NAV-nak nincs kapacitása, így az esetek töredékében indul csak eljárás – beszélt a lapnak a nagy adótartozások felhalmozódásának lehetséges okairól a szakértő.

Csath Magdolna közgazdász szerint sokan az adóelkerülés mellett azért döntik be saját cégüket, hogy ne kelljen kifizetni a beszállítóikat.

Ráadásul az ÁSZ elnöke Domokos László nemrég egy interjúban a szürkegazdaság méretét a GDP mintegy ötödére, 6-7 ezer milliárd forintra tette, amelynek kifehérítését Csath szükségesnek tartja, az onnan befolyó pénzeket pedig az államadósság csökkentésére kellene fordítani, mert még mindig ez a legnagyobb gátja Magyarország fejlődésének.

A visegrádi országok – hazánkon kívül Lengyel-, Csehország és Szlovákia – között azért gyengébb a versenyképességünk, mert többi államban 50 százalék körüli az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, míg nálunk ez mintegy 70 százalékon áll. Ezt és a kamatait is fizetnünk kell, ezért a pénzt nem tudjuk a szükséges fejlesztésekre, például oktatásra, egészségügyre vagy technológiai korszerűsítésre költeni. 

Vannak dolgok, amik nem változnak, ugyanis az államadósság fejlődést akadályozó magas szintje ugyanígy központi téma volt 7-8-10 évvel ezelőtt. Bár az akkori csúcsról az elmúlt 7 évben sikerült lejjebb mozdulnunk, de versenytársainkhoz képest még mindig nagyon magas az adósságszint.
 
mfor.hu 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!