"Nosotros mismos elegimos al verdugo que nos va a decapitar el hemiciclo esta repleto de piratas es la cueva de ladrones de Ali Baba!
(Ska-P: “Ali Baba”)
Nem unalmasak ezek a hetek Spanyolországban. Lehet találgatni, hogy aznap éppen melyik politikusról derülnek ki korrupciós ügyek, vagy egyéb botrányok. Április 15-én például lemondott José Manuel Soria ipari miniszter, Rajoy miniszterelnök személyes bizalmasa és barátja. Minden más tisztségéből (pl. a kanári szigeteki néppárt elnöksége) is visszavonult. Sorie neve felbukkant a Panama iratokban, mint egy Bahamákon bejegyzett UK Lines nevű vállalat igazgatója. Soria többször hevesen tagadta, hogy köze lett volna a vállalathoz. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy ő és testvére egy a Jersey-szigeten bejegyzett offshore-céget is vezettek. Cristobal Montoro pénzügyminiszter rögtön közölte is, hogy senkinek nincs helye a kormányban, aki valaha is offshore ügyletekben vett részt. Két nappal előbb a granadai - szintén néppárti – polgármestert tartóztatták le korrupciós ingatlan hálózata miatt. És így tovább. Mindez tovább ássa alá a Néppártban már rég megrendült bizalmat.
A szokásos botrányok mellett azonban szokatlan helyzet, hogy négy hónapja nem alakult meg az új spanyol kormány. 2015 december 20-án a választók úgy döntöttek, hogy legyen vége a hagyományos kétpárti rendszernek és néppárti – szocialista váltógazdálkodásnak. Ennek következtében még két új „fiatal” párt, a Podemos és a Ciudadanos is jelentős erővé vált. Nehéz politikai alkudozások, koalíciós tárgyalások következtek, mindezidáig eredmény nélkül. A spanyol király először - a jelenleg is ügyvivő - néppárti miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra, majd a szocialista Pedro Sánchezt. Ez utóbbi a Ciudadanos párttal megegyezésre jutott, de ez még kevés a parlamenti többséghez. Szükség lenne a Podemosra, viszont sem ők, sem a Ciudadanos nem hajlandó úgy kormánykoalícióban részt venni, hogy a másik is ott van, azt szeretné, hogy a másik párt csak külső támogató legyen a döntéseknél. Ha a patthelyzetet nem sikerül május 2-ig megoldani, akkor új választásokat írnak ki júniusra.
Talán már az új választási kampány részeként április elején Rajoy kijelentette, hogy törvényt hozna az új spanyol munkaidőről és időzónáról. Ez azt jelentené, hogy a munkaidő 18 óráig tartson, s az ország kerüljön vissza a greenwichi időzónába (régebben is előkerült már ez a téma aztán elhalt…) Van már „nemzeti tanács a spanyol időszámítás racionalizálására”. Tény, hogy sokan örülnének az átállásnak. Spanyolország hagyományosan a greenwichi időzónához tartozott, csakúgy mint Nagy Britannia és Portugália, de 1942 májusában Hitler szövetségeseként ugyanazt az időzónát vették fel, amiben a németek voltak. Anglia és Portugália később, 1945-ben visszaállt, de a francoista Spanyolország nem. Így aztán reggel 7-kor még nagyon sötét van, este 9-kor pedig süt a nap… A spanyol étkezési szokások ugyanakkor maradtak a Nap járásához igazodva, tehát 14-15 óra körül ebédelnek, hosszú ebédszünet után, 17 órakor kezdődik a délutáni műszak és este 21-22 óra körül vacsoráznak. Viszont másnap a munkanap nem 10-11-kor kezdődik, hanem 9-kor. Tehát a spanyolok keveset alszanak napközben, fáradtabbak, kicsi a termelékenység és sok a baleset.
A hosszú ebédidő a szieszta miatt alakult ki. Régen Spanyolország agrárország volt és a nagy melegben szükség volt a sziesztára, de ma már légkondicionált irodákban dolgozik a lakosság többsége. A városokban, irodákban nem alszanak szieszta alatt, hanem vásárolnak, ügyeket intéznek, barátokkal találkoznak. Egy felmérés szerint a lakosság kétharmada soha sem sziesztázik. A spanyol cégek nemzetközi kapcsolatainak sem kedvez, hogy eltérő idősávokban dolgoznak, mint európai partnereik. Ugyanakkor az este 8-ig bent levő családapák alig látják gyermekeiket. A mostani törvényjavaslat lehetővé tenni egy „időbank” létrehozását, a munkaidő rugalmasabb kezelését is. A pártok egyetértenek a javaslattal, de fontos a társadalmi szervezetek hozzájárulása is. Egyes agrár és kereskedelmi szövetségek máris tiltakoztak, mondván, hogy az állatok gondozását nem lehet 18 órakor abbahagyni és a boltok késői nyitvatartására is van igény. Valószínű tehát egy rugalmas szabályozás, a családi, kisboltok maradhatnának nyitva.
Mindeközben az EU Bizottság hajlandó 2017-ig haladékot adni Spanyolországnak a 3%-os hiánycél elérésére, de cserébe szigorítja az államháztartás monitorozását és újabb megszorításokat követel. Tavaly a tervezettnél 4,2%-nál nagyobb, a GDP 5%-a volt a spanyol államháztartási hiány. Az autonóm tartományok költekezését vissza kell majd fogni, s e téren az önállósodni vágyó Katalóniával további feszültségek keletkezhetnek. Katalónia önállósodását egyébként egyedül a Podemos támogatja, a többi nagyobb párt kizárja.
Bőven akad tehát megvitatni való esemény a hosszú spanyol szieszta-ebédidő alatt, amíg még azt meg nem rövidítik…
Éltető Andrea
MTA KRTK VGI
tudományos főmunkatársa, kutatócsoport-vezető
