Az elmúlt években több olyan gyökeres átalakulás ment végbe a hazai kiskereskedelemben, amely hatással van a statisztikai mérésekre és így áttételesen a magyar GDP alakulására is. Elég csak az online pénztárgépek bevezetésére vagy a dohánykereskedelemnek a korábbitól eltérő és jobban követhető értékesítési csatornájára gondolni. A GDP megállapítása roppant összetett folyamat, amely több adatforráson alapul, így többek között a NAV és most már a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. (ND Zrt.) információin is.
Azt a KSH sem vitatja, hogy a dohánypiac átalakítása jelentős hatást gyakorolt a kisker-adatokra, azt azonban nem gondolják, hogy egy ekkora részpiac releváns mértékben módosítaná a GDP-t. Így viszont adja magát a kérdés, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalomra ható online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása mennyiben járul hozzá a GDP növekedéséhez, vagyis a bővülésben mekkora arányt képvisel a valódi teljesítmény és mekkorát a hatékonyabb módszertan.
Nagyot löktek a kiskeren a dohányboltokAz idei év júliusa volt az első hónap, amikor a dohány kiskereskedelem forgalmi adatai éves relációban is összehasonlíthatóak egymással, ugyanis az átalakítás hatása már kiment az éves bázisból. Az előző hónapokban a statisztikai hivatal az összehasonlíthatóság kedvéért mindig közölte a korábbi, mintavételes adatforrás szerinti kiskereskedelmi forgalmat és az új módszertan szerintit is. Mivel az ND Zrt. számai teljeskörűek, az új adatok rendre nagyobb volumenű kiskereskedelmi forgalombővülést mutattak. Az utolsó, még egymással nem összevethető hónap, 2014 júniusa esetében például az új módszertan szerinti 4,1 százalékos növekedés mindössze 1,6-ot jelent, ha a régi mintavételest vesszük alapul.
A KSH szeptember elején sajtótájékoztatót tartott annak kapcsán, hogy júliustól végre nem lesz szükség mind a két módszertan szerint adatsor közlésére. Természetesen ez még csak a havi adatokra vonatkozik, a göngyölt féléves vagy később az éves forgalom megállapításánál marad a két szám.
2,5 százalékos különbséget jelentett az új módszertan
Az új és a régi módszertan közötti tetemes különbséget az okozza, hogy korábban (OSAP1045 jelentés) 9 ezer vállalkozás 22 ezer üzletét figyelték meg (közülük teljeskörűen 2 ezer vállalkozás 15 ezer üzletét, mintavételes úton pedig 7 ezer vállalkozás 7 ezer üzletét), és ebből kalkulálták a dohányforgalmi számokat is, egy éve pedig az ND Zrt. pontos adatait kapják meg. A hivatal szerint átlagosan körülbelül 2,5 százalékos a volumennövekedési különbség a két módszer között.
Ezzel kapcsolatban merült fel bennünk a kérdés, hogy ugyan a kiskereskedelmi adatok esetében a KSH rámutatott a a váltásból adódó technikai különbségekre, de mi van a GDP-adatokkal? A KSH szakértőjének válasza alapján ez olyan kis mértékben hat a nemzeti össztermék alakulására, és annak számítása olyan összetett kalkulációkon alapul, hogy aligha befolyásolja érdemben a számokat.
Ha megnézzük a kiskereskedelmi termékforgalom alakulását 2012 második félévétől, akkor kiderül, hogy az havonta átlagosan 711 milliárd forintot jelentett, amelyből a dohány és alkohol 2012 júliusa és 2013 júniusa között átlagosan 31, azt követően pedig 71 milliárdot tett ki. Ezzel ennek részaránya a korábbi átlagos 4,3-ról 9,8-ra emelkedett, szintén az elmúlt év átlagát nézve.
Na de mi a helyzet az online pénztárgépekkel?
Ha a dohánykereskedelem átalakítása ilyen mértékű változást eredményezett, akkor vajon mit okoz a teljes kiskereskedelemben kötelezően bevezetett online péntárgépek gazdaságfehérítő hatása? Azon túl, hogy itt tízszer nagyobb volumenről van szó, még a fehéredés időbeli lefutását sem tudjuk pontosan megállapítani, mert a pénztárgépek bevezetése folyamatosan történt.
Jelenleg egyetlen számba kapaszkodhatunk Varga Mihály kijelentése alapján. A nemzetgazdasági miniszter szerint "más tényezők mellett az online pénztárgépek bevezetésének hatásával magyarázható az, hogy az idén az első fél évben 106 milliárd forinttal több áfát fizettek be a kiskereskedők, mint tavaly ebben az időszakban".
Mivel a pénztárgépeknek csak szeptember óta kell minden kereskedelmi egységben működniük, a második félévben várhatóan ez a tetemes összeg még jobban nőni fog. A belső kereslet számaira, de a teljes GDP-re is minden bizonnyal nagyobb hatással lesz, mint a dohány kiskereskedelem átalakítása, de hogy pontosan mennyivel, az a sok, feljebb vázolt bizonytalansági tényező miatt sokáig vita tárgyát fogja képezni.
mfor.hu
