Új buborékot táplálnak a jegybankárok, gazdaságpolitikusok



Zsiday Viktor Zsiday Viktor
alapkezelő

A hétvégén találkoztam az egyik legjobb hazai makroelemzővel, aki azt mondta, hogy számára a devizahitelezés-fiaskó legnagyobb tanulsága az, hogy minden héten azon gondolkodik, hogy mi lehet az, amit most ugyanúgy benézünk, mint akkor azt.

A hitelválság ugyanis egyértelműen gazdaságpolitikai hibák eredménye volt: az inflációs célkövetés bűvöletében élő jegybankok azt hitték, hogy nekik semmi mással nem kell foglalkozniuk, mint hogy 2% legyen az infláció, a kereskedelmi bankok és a piac pedig majd hatékonyan kezeli a saját problémáit. A fiskális politika irányítói azt hitték, hogy a jegybank majd tudja, hogy bele kell-e folyni a bankrendszer működésébe komolyabb szabályozással, így ők sem tettek semmit, a helyzet pedig vak vezeti világtalant volt.

Véleményem szerint a jelen helyzet sokban hasonlít az akkorihoz: a jegybankok/gazdaságpolitikusok megértették milyen veszélyes a bankrendszer ezért azt jól leszabályozták (ezért onnan nagy sokk nem is várható), ezen túl viszont továbbra is csak a szűken vett fogyasztói inflációra koncentrálnak, miközben nem veszik észre, hogy egy eszközárbuborékot táplálnak. Természetesen ha a jegybankok megértenék, hogy a jelenlegi gazdaságban az eszközárak éppen olyan fontosak, mint a termékárak, akkor már nem lehetnének ilyen nyugodtak (felelőtlenek?), hiszen pl. Magyarországon az 1 és 3 éves lakásárinflációt is figyelembevevő (véleményem szerint az eszközáraknál hosszabbtávú simítást kell alkalmazni mint a termék/szolgáltatás áraknál) infláció valójában 5-6%!

Megismétlem: a magyar infláció 5-6%. Ehhez társulnak a 0% körüli rövid kamatok, és a jelzések alapján várhatóan a hosszabb hozamszinteket is lejjebb fogja manipulálni az MNB. Persze ugyanez a helyzet USA-ban is (meg kábé mindenhol máshol). Ott a lakásárak benne vannak az inflációban, de a sokkal fontosabb részvényárak nincsenek, azt is figyelembe véve az infláció 4-5% között lehet, amihez alig 1% feletti kamatszint tartozik. Persze a legnagyobb buborék kétségtelenül a kötvénypiacokon alakult ki, ahol nem túl régen Argentína, majd most Ausztria tudott eladni 100-éves államkötvényt, a osztrák hozam éves 2,1%. Megjegyzendő, hogy az elmúlt 100 évben Argentína vagy 4-5-ször becsődölt, Ausztria még nincs is meg 100 éve, plusz viszonylag rövid fennállása alatt is mint tudjuk voltak kisebb törések a függetlenségében (Anschluss, orosz-amerikai megszállás).

Természetesen éppen úgy, mint a hitel/lakásárbuborék ez a buborék is még sokáig fújódhat, nem tudjuk előrejelezni mikor lesz vége. Viszont azt nagyon valószínűnek tartom, hogy amikor 10 év múlva erről fogok beszélgetni elemzőkkel, akkor visszanézve a jelenlegi buborékot, a jegybankárok buborékát, legalább akkora gazdaságpolitikai hibának fogják majd tartani, mint a svájci frank hitelezést.


Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.