5p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A személyi jövedelemadó és a járulékok mérséklését helyezte kilátásba a mai rendkívüli ülésen Gyurcsány Ferenc. Ennek forrásaként a mérsékelt áfa-emelést, illetve a vagyoni jellegű adókat jelölte meg, és felvetette a családi pótlék bruttósításának lehetőségét, azaz a személyi jövedelemadó alá helyezését. A kormányfő azonban nem jelölt meg határidőt a tervek végrehajtására. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnököt tette felelőssé az államadósság növekedéséért, valamint a recesszió kialakulásáért. Az államadósság és a GDP aránya pedig "bőszen romlik" Navracsics szerint: míg 2004-ben ez a mutató 59 százalék körül volt, 2009-ben már hetven százalék lesz.

Gyurcsány vs. Navracsics: elbeszéltek egymás mellett (Mfor-montázs)

Vitaindítójában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány nem tud mindenkit megvédeni a globalizált válság hatásaitól, és lesznek érdeksérelmek. Szerinte a súlyos helyzetért háromnegyed részben a világgazdasági helyzet, míg negyed részben saját magunk vagyunk felelősek.

A kormányfő úgy véli, versenytársaink jobb helyzetben vannak nálunk. A szlovákoknál lesz gazdasági növekedés idén – bár csak szerény mértékű, 2-3 százalékos -, a lengyeleknél is felfele megy a GDP, a csehek pedig stagnálás körüli állapotra számítanak. Ezzel szemben Magyarországon 2,5-3 százalékos visszaesés várható éves szinten, fűzte hozzá. 

1000 milliárd forintos adóátrendezés

Mit kell ahhoz tenni, hogy Magyarország relatíve kedvező helyzetben legyen – tette fel a kérdést a miniszterelnök? Elsőként azt a problémát vetette fel, hogy ma Magyarországon a biztonságot sokak számára nem a munka jelenti, hanem a szociális segély. Ezért az lenne szükséges, hogy a munka legyen az elsődleges, ehhez azonban nagymértékben át kell alakítani a gazdaság rendszerét.

A kormányfő elutasította, hogy ezt csak adócsökkentésből érjük el. Szerinte egyszerre kell végrehajtani átfogó adó-és a szociális rendszert. Ennek keretében egyidőben kell jelentősen csökkenteni a személyi jövedelemadót és a munkabért terhelő járulékokat. Ezt azonban nem kiadáscsökkentésből kell megvalósítani, hanem egy 1000 milliárd forintos adóátrendezésből.

Gyurcsány Ferenc azt indítványozta, hogy a vagyon és a forgalmi jellegű adók emelkedjenek. Ennek keretében jelentősen szűkíteni kell az adórendszerben meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten kell növelni az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót.

A kormányfő kitért a szociális rendszer átalakítására, ezen belül a családi pótlékra. Megpendítette, hogy a családi pótlékot bruttósítanák és bevonnák a személyi jövedelemadó alá. Hangsúlyozta: a rendszert úgy kell átalakítani, hogy azok kapjanak többet, akiknek ez jobban szükséges, legyen célzottabb a szociális rendszer, s ne kezelje azonosan az alacsonyabb és magasabb jövedelműeket.

A miniszterelnök megemlítette azt is, hogy jelentősen mérsékelni lehetne az önkormányzatok bürokráciáját, valamint a helyi- és a parlamenti képviselők számát. Felvetette továbbá, hogy érdemes átláthatóvá tenni a pártfinanszírozást és a képviselők költségtérítését.   

A válság nem most kezdődött

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője válaszában elmondta, hogy az ország már 2004 óta növekedési válságban van. Kiemelte, hogy versenytársaink - bár lassul a növekedésük - nem jutnak recesszióba. A frakcióvezető feltette a kérdést: miként lehetséges, hogy Gyurcsány Ferenc olyan sikeres volt, miközben miniszterelnökként már nem annyira az? Az államadósság és a GDP aránya pedig „bőszen romlik”: míg 2004-ben ez az arány 59 százalék körül volt, 2009-ben már 70 százalék  lesz, jegyezte meg. 

Navracsics irónikusan megemlítette, hogy a miniszterelnök páros napokon nem akar adócsökkentést, páratlan napokon viszont akar. Utalt arra is, hogy 2004-ben még euróbevezetést ígért a szocialista kormány, amiből nem lett semmi. "Magyarországnak új kezdetre van szükségre. Az az igazság, hogy tudjuk, összefogásra van szükség, de sajnos választani kell, hogy önnel fogjunk össze, vagy a magyar választópolgárokkal. És akkor én azt mondom, hogy a magyar választópolgárokkal kell összefogni, miniszterelnök úr" – jelentette ki a Fidesz szónoka.

Fodoréknak tetszenek az adójavaslatok

Hargitai János (KDNP) bírálta a kormány válságkezelését. Szerinte nem azért fordultunk először a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), mert gyorsan reagáltunk, hanem azért, mert mi voltunk a legnagyobb bajban. De legalább Gyurcsány kimondta, hogy válság van, tette hozzá.

Fodor Gábor SZDSZ-elnök felszólalásában kijelentette, hogy az adójavaslatokat pártja tudja támogatni. De feltette a kérdést, hogy ez elég-e. Azt indítványozta, hogy üljenek le a parlamenti pártok, és jussanak közös nevezőre olyan döntő kérdésekben, mint például az euróbevezetés.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke kitért arra, hogy a korábbi válságegyeztetésnek sem lett érdemi eredménye.  Nem érti, eddig mire várt a kormány, hiszen már a Nemzeti Csúcson is mindenki mindent elmondott. Mindezek alapján úgy véli, semmi értelme nem volt a mai vitának.

VMI

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!