Újabb pénzcsapok nyílhatnak meg a hazai sport számára


Készülőben a Nemzeti Egészségfejlesztő Testmozgás Program, melybe akár TAO-pénzek is áramolhatnak. Egyelőre azonban még csak kidolgozás alatt áll minden.

Az Orbán-kormány kiemelt területként kezeli a sportot, arra stratégiai ágazatként tekint, aminek eredménye, hogy számolatlanul ömlik a pénz a különböző sportágakba, sportlétesítményekbe. Mindezt azonban nem egyszerűen sportszeretettel indokolják, az egész koncepciója sokkal mélyebbre hatoló. Már-már ugyanis bevett szófordulat lett a sportfejlesztés egészséggel és egészségüggyel való párhuzamba állítása. Legutóbb, a Haladás-stadion avatásán Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, Szombathely fideszes országgyűlési képviselője mondta azt, hogy

"a sportra fordított pénz a leghatékonyabb egészségügyi beruházás".

Tiba István fideszes képviselő, a balmazújvárosi fociklub vezetője pedig a következő indokkal érvelt a sportvállalkozások adójának csökkentése mellett, amit kedden a parlament el is fogadott:

"a sport és a sportolás, a rendszeres sporttevékenység kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben".

Bár elég nehéz megtalálni a kikezdhetetlen összefüggést a társadalom egészségi állapota és a stadionok, az elsőosztályú bajnokságban versenyző sportklubok között, a kormányzat mégis úgy gondolja, minél többet költünk ezekre, annál kevesebbet kell majd idővel az egészségügyre fordítani. Az ugyanakkor senkit sem zavar, hogy a mezei átlagember legfeljebb nézőként juthatna be ezekbe a létesítményekbe, és a sportvállalkozások adócsökkentéséből sem származna sok előnye.

Most azonban egy újabb terület került a kormány fókuszába, mégpedig az eddig elhanyagolt szabadidősport, amibe fejlesztés révén szeretnének még több pénzt pumpálni. A megfelelő forrást jelenleg is keresik - legalábbis ez derül ki az Országgyűlés kulturális bizottságának október elején megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Eszerint a legfőbb cél, hogy a "magyar ember egy egészséges, sportoló ember legyen, és hogy sportoló nemzetté is váljuk". Balogh Gábor, a Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ) elnöke tájékoztatásában elmondta:

"Azt szeretnénk elérni, ha alapvetően a hátrányos helyzetű területeken lennének elérhetőek ezek a szolgáltatások".

A sport irányában gazdasági növekedést elérni két irányból lehet szerinte: egyrészt valamilyen módon fokozzák a sportfogyasztást, másrészt pedig, hogy elérik az egészségügyi kiadások csökkentését.

A növekedés és fejlődés érdekében az NDHSZ jelenleg egy hosszú távú, komplex program összeállításán dolgozik, ami 15-20 évet foglalna magába. Ezzel járási szinten a közoktatástól kezdve az egyetemi szinten át egészen az idősödő polgárokig szeretnének minél több embert elérni, rájuk a szabadidősporttal és az egészséges életvezetéssel hatást gyakorolni. Ez lenne a Nemzeti Egészségfejlesztő Testmozgás Program (NET-program).

Persze ennek nemcsak a társadalomra lenne hatása, de az NDHSZ elnökének beszámolójából az is kiderül, hogy ez a program egy esetleges olimpiai pályázathoz is sokat hozzátenne.

A Haladás új stadionjaA Haladás új stadionja (Fotó: MTI)

"Amikor ugyanis itt voltak az IOC (szerk.: Nemzetközi Olimpiai Bizottság - International Olympic Committee) képviselői, és amikor olimpiát szerettünk volna rendezni, akkor nagyon sok kérdés merült föl hozzánk, hogy rendben van, hogy egyébként van rengeteg sok fejlesztés az élsportban, de milyen fejlesztéseket rak hozzá egy ország a szabadidősporthoz és ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható legyen az egészséges életmód. Szerintem egy ilyen program nagyon nagyban hozzá tud majd segíteni egy esetleges olimpiarendezéshez, olimpiai pályázathoz, és ahogy elmondtam, a program most a népegészségügy és a sportpolitika valamiféle közös zászlóshajója is lehet" - mondta Balogh.

Egy ilyen programhoz azonban nem kevés anyagi forrás is szükséges, a jelenlegi néhány százmilliós nagyságrendű költségvetési juttatás ugyanis vajmi kevés egy ilyen komplex terv megvalósításához. A szövetség 4 lehetséges forráson gondolkozik:
1) A személyi jövedelemadó második egy százaléka. A 2015-ös adatok szerint 25,5 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből mindössze 13,5 milliárdról rendelkeznek a magyar állampolgárok. A fennmaradó 12 milliárdot lehetne becsatornázni a programra.
2) Népegészségügyi termékadó. A költségvetésbe 30 milliárd forint folyik be, ennek 10 százalékát, 3 milliárdot lehetne a szóban forgó területekre fordítani. Az elképzelés szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési Egészségügyi Intézet mellett a NET-programra, mint egészségmegőrző programra is lehetne fordítani a népegészségügyi termékadót.
3) A NET-program lehetne a TAO kedvezményezettje is az elnök szerint.
4) A dohánytermékek jövedéki adója. Ezt 2017 végéig az EU-nak tett vállalásunk értelmében 29 százalékkal kell megemelnie Magyarországnak. Az elnök szerint ez is egy olyan adóbevétel, amelyben lehetne egy elkülönített részfinanszírozás.

A program tartalma az elképzelések szerint nagyon sok területet érintene: a sport, az egészségügy, az oktatás, a környezet- és várostervezés, a munkahelyi környezet és az időskori életvitelt is. Egyrészt kellenek bele különféle programok, tartalmak és beavatkozási pontok, hogy az egyén egészségesebb legyen a sporton keresztül. Másrészt kialakítanának egy új szolgáltatási rendszert, egy hálózatot legalább járási szinten, melyek révén a különféle tartalmakat és programokat terjeszteni tudják. A harmadik pillér pedig a népszerűsítés és a kommunikáció.

Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkára szerint

"az első lépés a társadalmi aktivitás elérése érdekében az, hogy el kellene kezdeni, hogy az emberek elkezdjenek sportolni. Ez borzasztóan fontos lenne, és nemcsak azért, hogy ő maga, az is nagyon fontos, hogy tovább éljen, és nagyon fontos, hogy ne kukázósan, lepusztult állapotban vagy szomorúan, hanem vidáman, életvidáman éljen továbbra is, és az életvidámságot ne csak a meccsnézés jelentse számára, hanem az, hogy ő maga is aktív".

A főtitkár szerint az aktív embernek a társadalomban óriási jelentősége van. "Aki ugyanis rendszeresen sportol, az magabiztosabbá válik, az úgy érzi, hogy jobban néz ki, a tükörrel barátságosabb viszonyt alakít ki, szívesebben megy el egy randira, egy állásinterjúra, minden más lesz, egész egyszerűen minden más lesz".

Lettek létesítmények, de nem megyünk vele sokra

Salga Péter beszédében kitért a taós pénzekből felhúzott sportlétesítményekre is, melyeket a szabályok szerint 20 százalékban szabadidősportra kellene biztosítani, de a tapasztaltok nem mutatják azt, hogy ez megvalósulna.

"Megértem én az önkormányzatokat, vagy azt, aki működteti a létesítményeket, hogy drága pénzen felújították, kialakították, megépítették, és ezek az átlagemberek odamennek és pusztítják a vagyont, de mégiscsak az van benne, hogy a 20 százalékot nekik kéne használni; hála istennek, persze van kivétel, sok pozitívum is".

A főtitkár a program finanszírozására a népegészségügyi termékadót és a TAO-támogatásokat nevezte meg lehetséges forrásként. Szerinte az úgynevezett életmódsportágakat kellene preferálni, amit élethosszig lehet űzni. Így kiemelte az úszást, korcsolyázást és a futást.

Székely Sarolta
mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.