A CMA DataVision szerint az ötéves futamidejű görög kormánykötvények CDS középárfolyama 2900 bázispont - tízmillió euró görög államadósságra 2,9 millió euró - közelébe drágult csütörtökön a londoni piacon.
Ez világrekord CDS-díjszabás bármely szuverén adós esetében.
A CMA szerint a péntekre kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg éppen 90 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.
Magyarország CDS-e is drágult valamelyest, de továbbra is messze olcsóbbak, mint az adósság- és költségvetési válsággal küszködő euróövezeti országokéi.
A CMA szerint a csütörtöki londoni kereskedésben a magyar CDS-középárfolyam 414 bázispont környékén mozgott, vagyis egységnyi, tízmillió euró magyar szuverén adósságra jelenleg 414 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztésbiztosítási tranzakciókat a londoni piacon.
Magyarország ezen a mércén kevésbé kockázatos adósnak számít - Görögországon kívül - Olaszországnál és Portugáliánál is; az olasz CDS-kontraktusok éves középárfolyama az irányadó ötéves futamidőre csütörtökön 425 bázispont volt, a portugál CDS-árazás ezer bázispont felett járt.
Az euróövezeten belüli adóskockázati megítélések hatalmas - és növekvő - különbségeit jelzi, hogy Németország szuverén kötvényeinek CDS-középárfolyama a 2900 bázispontot közelítő görög díjszabásokkal szemben 78 bázispont - tízmillió euró német államkötvény-adósságra számolva mindössze 78 ezer euró - környékén mozgott a csütörtöki londoni kereskedésben.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A görög törlesztési kilátásokat ismét egyre borúlátóbban ítélik meg londoni piaci és elemzői körökben.
A Capital Economics szerint "gyakorlatilag elkerülhetetlen" a jelentős befektetői veszteségleírásokkal járó görög adósságátrendezés, és ez akár már jövőre bekövetkezhet.
A ház elemzői a felmerült új kockázatok között említik a "mélységes megosztottságot" abban a kérdésben, hogy Görögországnak az újabb mentőcsomag fejében kell-e pénzügyi biztosítékokat nyújtania más euróövezeti országoknak. A Capital Economics szerint ha ebben nem születik kompromisszum, az akár azzal is járhat, hogy nem sikerül összeállítani az újabb görög mentőcsomagot.
A cég szerint kezdenek kiújulni az aggodalmak Olaszország fizetőképességével kapcsolatban is. A ház szakértői szerint az olasz kormány "határozatlansága" a legutóbbi költségvetési csomag ügyében alátámasztja azt a nézetet, hogy valószínűtlen az olasz közfinanszírozás stabilizálásához szükséges kemény és népszerűtlen intézkedések elfogadása.
A Capital Economics szerint ennek alapján "egyértelműen a lehetőségek között van", hogy Olaszország törlesztésképtelenné válik, aminek "katasztrofális" következményei lennének.
Más nagy londoni elemzőházak szerint félő, hogy az adósságválsággal küszködő nagy tagállamok fenntarthatatlanná váló adósságdinamikái előbb-utóbb szétfeszítik az euróöveztet.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) egyharmadosnál nagyobb esélyt adott arra, hogy az euróövezet mostani formájában nem marad fenn.
A ház a valutaunió sorsára több forgatókönyvet is kidolgozott. Ezek közül a legborúlátóbb azt feltételezi, hogy az olasz és a spanyol kötvényhozamok folyamatosan tovább emelkednek, és a kezelhetetlenné váló adósságteher miatt e két valutauniós gazdaság végül törlesztésképtelenné válik, ami euróövezeti tagságuk feladásához vezethet.
Tekintettel az olasz és a spanyol gazdaság méretére, e két ország távozása az euróövezet teljes szétesését eredményezheti - áll az EIU új világgazdasági elemzésében.
Az olasz adóssághelyzet a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szerint is "közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon". A ház azt jósolta, hogy sem Olaszország, sem az ugyancsak a piaci figyelem középpontjába került Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges "szűkölködést".
A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.
MTI
