Évek óta az internetes megrendelések, a csomagküldés mutatja a legdinamikusabban bővülést a kiskereskedelmi forgalomban. Nem csoda, egyre többen szoknak át a hagyományos boltokból a jóval kevesebb időt és energiát felemésztő netalapú vásárlásra.
A KSH statisztikája szerint tavaly 127,3 százalékkal nőtt a "csomagküldő és internet" üzlettípus naptárhatástól megtisztított voluemnindexe. A boltok ezt megközelíteni sem tudták, a a textiáruval, ruházattal, lábbelikkel foglalkozó egységek értek még el 110 százalékos növekedést. A többieknek 102-103 százalékos bővülést sikerült elérniük, de például a könyvre, újságra, papírárura specializálódott boltok forgalma esett.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos boltoknak végük. Az internetes vásárlások még mindig elég kis részt tesznek ki a teljes kiskereskedelmi forgalomból. Tavaly 301,4 milliárd forintos forgalom bonyolódott a virtuális piactéren (illetve az egybesorolt csomagküldő szolgáltatásokon) keresztül.
Ami azt jelenti, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül 3,1 százalékot vittek el ezek az üzlettípusok. Ez szép teljesítmény, ha azt nézzük, hogy 2013-ban még 1,5 százalékos volt a részesedés, majd a következő két évben 2,0, illetve 2,5 százalok hasítottak ki.
Takács Zsolt, a KSH szakértőjének értékelése szerint a 2016-os év kiugró volt. Azért kerestük meg a statisztikai hivatal munkatársát, mert a tegnap közölt legfrisebb kiskereskedelmi jelentésben azt láttuk, hogy idén mintha visszaesne ez a fajta kereskedelmi forma.
Míg az előző évben január és március között 133 és 143 százalékos volumenindex változást észlelt a hivatal (és a megelőző években is ehhez hasonló, vagy csak kicsit elmaradó növekedést regisztráltak), idén az első három hónapban sorban 117,3, 116,1, valamint 110,3 százalékot nőtt a piac. Valami tehát nem stimmel, hiszen egy lendületes bővülési szakasz kellős közepén járunk.
Na de hová tűntek a vevők? Ha egyáltalán eltűntek. Lehet, hogy a Magyar Posta csomagküldő szolgáltatásában tapasztalt év eleji hibák miatt lassult a tempó?
Takács Zsolt ezzel kapcsolatban azt közölte portálunkkal, hogy bár a hivatal alapvetően nem vizsgálja a változások okait, ugyanakkor lehetnek olyan események, amelyek hatással vannak a kiskereskedelmi forgalom alakulására.
Ilyen például az olimpia, illetve a labdarúgó Európa-bajnokság, ahol 44 év után vett részt újra a magyar válogatott.
Mindkettő kiemelkedő nézettségű és mindkettőt 2016-ban rendezték. A szakértő szerint ezek az események képesek befolyásolni a tervezett vásárlások időzítését, különösen az elektronikus termékek piacán. Ahol - tesszük hozzá már mi - az internetes vásárlás egyre nagyobb teret nyert az elmúlt időben.
Vagyis aki csak tehette, tavaly megvette a tévét, hogy minél jobb minőségben tudja követni a sporteseményeket. Emiatt most kevesebb megrendelést kell leszállítaniuk a kiskereskedőknek. Illetve erre is lehet következtetni a jelentésből, mert mint arra Takács Zsolt felhívta a figyelmet, az adatok 2016 második feléig visszamenőleg egyelőre csak előzetesek.
A szakértő egyébként természetes hosszú távú folyamatnak tartja, hogy a növekedési ütem csökkenni kezd. Abszolút értékben azonban tovább nő a csomagküldő és internetes forgalom: 2015-be 56,8 milliárddal, 2016-ban 66,8 milliárddal.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
