Az MTI és más sajtóorgánumok tudósítása szerint is a hónap végén a kormány felülvizsgálhatja és megemelheti az idei évre vonatkozó jelenleg 2,5 százalékos GDP-növekedési prognózisát. Ez önmagában egyáltalán nem hordoz magában sok újdonságot, hiszen március végén a Nemzetgazdasági Minisztériumban rendezett háttérbeszélgetésen is hasonló állásponton voltak a jelenlevő államtitkárok.
Az azonban mindenképpen újdonság, hogy a napi.hu cikke szerint Banai Péter Benő a tárca államháztartásért felelős államtitkára bejelentette: a növekedés ugyan a tervezett 2,5 százalékot meghaladhatja 2015-ben - ez alapján akár lehetne is javítani az államháztartási hiányt, de ezt nem tette meg a kormány. Továbbra is cél a 2,4 százalékos hiánycél. Ebben az esetben tehát a kormány még inkább marad a konzervatív becslésénél, miközben a makropálya összeállítása során a növekedési prognózis emelése is ennek a jegyében történhet.
A helyzet így igen meglepő, és akár arra is következtethetünk ebből, hogy valamire készül a kormány. Hogy miért?
Abban az esetben ugyanis, ha a tényleges növekedés a költségvetés elkészítésekor használt prognózisnál nagyobb lesz, az növeli a költségvetés bevételi és (kisebb részt) csökkenti a kiadási oldalát. Vagyis a kettő egyenlegének, a hiánynak a nagyobb mértékű növekedés miatt már önmagától is csökkennie kellene. A kormány azonban továbbra is célként a 2,4 százalékot tartja szem előtt, ami
plusz mozgásteret hoz létre a kormánynak, ezt pedig arra fordítja, amire csak akarja.
Amiről persze fogalmunk sem lehet jelen pillanatban.
A helyzetet megközelíthetjük egy másik oldalról is. A hiányszám ugyanis a költségvetés bevételi és kiadási oldalának az egyenlege. Ezt vetítik rá a nominális GDP-re. Tehát, ha a tört nevezőjét megemelem, akkor a hányados változatlan számláló mellett kisebb lesz. Jelen helyzetben a hányadost nézve van egy, a vártnál magasabb GDP-nk, egy fix hiányszámunk, aminek az eléréséhez a számláló (vagyis a nominális hiány) a vártnál nagyobb is lehet. A hiányt legegyszerűbben két módon növelhet a kormány:
- vagy lazítást tervez a bevételi oldalon, például az adók valamelyik során, ám erre így év közben vajmi kevés esélyt látunk,
- vagy pedig extra kiadásokba veri magát.
Például, ahogy arra Lázár János múlt hét pénteken utalt, a közfoglalkoztatásra újabb plusz összegeket kívánnak fordítani 2015-ben. Az azonban, hogy a költségvetésben szereplő 270 milliárd forintra mennyi jön még rá, egyelőre nem lehet tudni. Persze, a kiadások növelésének ezer más módja is van még a nem tervezett stadionépítésektől kezdve cégvásárlásig.
Igaz, mindez csak egy spekuláció egyelőre, ám amennyiben az április végén megjelenő konvergenciaprogram a GDP-prognózis emelése mellett nem tartalmazza a költségvetési hiánycél csökkentését, az mindenképpen egy meglepetés közelségét sejteti. És, hogy ez jó lesz-e, vagy olyan, ami sokakban ellenérzést vált ki, az még a jövő zenéje.
Székely Sarolta
mfor.hu
