Varga Mihály: jövőre nagyot ugorhatunk a versenyképességi listákon


A kormány beruházásokat is kész elhalasztani, ha kell a pénz a demográfiai programra. Jön az újabb kínai kötvénykibocsátás. Interjú a nemzetgazdasági miniszterrel.

Interjút készítettünk Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, a legfontosabb információk:

  • Akár beruházásokat is kész elhalasztani a kormány, hogy legyen pénz az induló demográfiai programra.
  • Ha minden passzol, akkor tudnak 2018 végén felköltözni a Várba, de ha 2019-ben kerül erre sor, a nemzetgazdasági miniszter akkor sem lesz csalódott.
  • Hamarosan aláírják a pénzügyi megállapodást a Budapest-Belgrád vasúti projektről, Varga szerint Brüsszel nem fog keresztbe tenni a beruházásnak.
  • Még idén az első félévben újabb kötvénnyel lép ki a kínai piacra a magyar állam, minden elő van készítve, de a piac hektikussága eddig nem tette lehetővé a kibocsátást.
  • Nem fogadják meg a jegybank tanácsait, a hiány így is alacsonyabb lehet idén a tervezettnél.
  • A hal után nem nagyon maradt olyan alapvető élelmiszer, létszükségleti cikk, aminek csökkenteni lehetne az áfáját.
  • A tárcákat pontosabb tervezésre ösztönöznék, a jutalmazásukra 100 millió forintot tett félre az NGM.

Beszélgetésünk előtt bénította meg Budapest életét az özönvízzel érkező vihar. Ide, a minisztériumba is betört a víz?

A jó szigetelés ellenére előfordul néha egy kis szivárgás, mert az alagsorunk alacsonyabban fekszik, mint a Duna.

Van más bajuk is. A téren zajló építkezés például mennyire zavaró?

A zajjal együtt kell élni. Szerencsére az üvegtéglák már nem potyognak a pénztárteremben. Várjuk, hogy vége legyen az építkezésnek, de csak bízni tudunk abban, hogy erre a határidőként megszabott 2017 végén sor is kerül.

Fotó: Bánkuti András

Egyszer azt mondta, hogy készek kártérítési igénnyel fordulni a beruházóhoz. Megtették?

Majd akkor érdemes tételesen számba venni a károkat, amikor levonultak a munkások. Akkor megtesszük a szükséges lépéseket.

És mi van a Várba költözéssel, az hogy áll?

Arra várunk, hogy a Szentháromság téri épületből kiköltözzenek az állami szervek, ami után elkezdődhetnek a felújítási munkálatok. Reménykedünk benne, hogy 2018 végén már lehet költözni, de ehhez mostantól mindennek passzolnia kell.

De akkor sem leszek csalódott, ha 2019-ben költözik fel a minisztérium a Várba, és ehhez még közöm is lesz.

Más téma, Kína. Legmagasabb szintű találkozó volt két hete Pekingben, amelyen ön is részt vett. Milyen konkrét, pénzben mérhető megállapodások születtek ott?

Aki ismeri a kínaiak gondolkodását, tudja, hogy évekre van szükség, míg kiépül a bizalom a partnereik iránt. Nem lehet mindjárt százmilliárdos szerződéseket az asztalra tenni. Azért születtek megállapodások, például a Budapesti Értéktőzsde és a Sanghaji Arany Tőzsde közötti együttműködésről: a kínai fél Budapesten hozna létre aranykereskedelmi platformot. Az ICBC-vel (Industrial and Commercial Bank of China) megerősítettük azt a szándékunkat, hogy együttműködünk az általuk létrehozott befektetési alapban. Egyeztettünk plenáris szinten a Budapest-Belgrád vasút megvalósításáról is. Fontosnak tartom, hogy a Bank of China 2015-ben Budapesten nyitotta meg RMB-klíringközpontját, a bank vezetőivel most is találkoztunk.

A vasúti projektnél mi az aktuális határidő, amikor elindulhat az üzemszerű forgalom?

Hamarosan alá tudjuk írni a pénzügyi megállapodást, a kint folytatott megbeszéléseken lényegében minden kérdésben sikerült megegyezni. Ha ez megtörténik, a szerbekkel közösen tudunk haladni a beruházással.

Mi akadályozta eddig a szerződés aláírását?

Egyrészt az, hogy három szereplő – mellettünk a szerbek és a kínaiak – is részesei a projektnek. Kezdetben a kínaiak finanszírozási ajánlata sem volt elfogadható a számunkra, jóval a piaci ár felett kínálták a hitelüket. Ráadásul ők akarták adni a kivitelezők nagy részét is. Most odáig jutottunk, hogy marad a kínai forrás, de olcsóbb lesz.

Számolnak azzal, hogy az Európai Unió valahogy meg fogja nehezíteni a beruházást?

Nem. Tekintettel arra, hogy a politikailag sokkal érzékenyebb atomerőmű ügyében is engedtek végül, szerintem nem kell ettől tartanunk, ebben is engedni fognak.

Még tavaly év végén szó volt arról, hogy újabb kötvénykibocsátásra kerülne sor a kínai piacon. Azóta nagy a csönd. Ez téma volt a kínai út során?

Igen, szóba került. Az elmúlt hónapokban nagyon hektikus lett a piac, ezért várnunk kellett a kibocsátással. Pedig minden elő van készítve, a piac normalizálódására kell várni.

Még az első félévben újra meg tudunk jelenni a kínai piacon, nagyjából hasonló nagyságrendben, mint tavaly tavasszal. Akkor 1 milliárd jüan értékben vásároltak befektetők a kötvényekből.

Fotó: Bánkuti András

A letelepedési kötvényprogram leállítását nem emlegették a kínai tárgyalópartnerek?

Nem. Viszont érzem az élt a kérdésében, ezért fontosnak tartom leszögezni, hogy a magyar államot a politikai állításokkal szemben nem érte kár. A papírok értékesítését nem az állam végezte, azzal kereskedőket bízott meg, akik maguk határozták meg a díjakat. Az elszámolás köztük és a kötvényvásárlók között történik. 

Hány olyan kínai kötvényvásárlóról tud, aki itt, Budapesten indított vállalkozást, építette ki uniós bázisát? Merthogy a program melletti egyik érv ez volt, majd jönnek a kínai befektetők, akik tovább építik a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokat.

Ezt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól kellene megkérdezni. A végső zárás most zajlik, az eladott kötvények száma ötezer fölött van, döntő többségükben kínaiaknál. Lényegesnek tartom, hogy a papír nem keletkeztet állampolgárságot.

Térjünk vissza Magyarországra, nézzük a költségvetést. A múlt heti bejelentések szerint a kormány legalább 130 milliárdos csomagról tárgyalt, benne a családtámogatásokkal, valamint a paksi térség fejlesztésével, az atomerőmű bővítéssel összefüggésben. Ezek ugye nem szerepelnek a 2018-as büdzsében, azt ugyanis hamarabb nyújtották be a parlamentnek. Honnan veszik el a pénzt az új kiadásokra?

Sehonnan nem vesszük el. Egyrészt számítunk a gazdaság jobb teljesítményéből befolyó többletbevételekre, továbbá ott van még a 200 milliárdnál is nagyobb tartalék.

S ha ez sem lenne elég, akkor hozzá fogunk nyúlni olyan beruházásokhoz, amelyek elbírnak némi késedelmet.

A kormány álláspontja szerint a demográfiai helyzet javításának prioritása van, minden másnál fontosabb.

Tehát a 2,4 százalékos tervezett hiány növelése teljesen kizárt?

Így van, a deficit mértéke kőbe van vésve. Kisebb azért lehet.

Idén is lehet kisebb?

Az első négy hónap költségvetési folyamatai kedvezőbb képet mutatnak, mint a tavalyi hasonló időszaké, pedig akkor 1,8 százalékos lett az év végi hiány.

Ha nem lesz változás, akkor lehet alacsonyabb is a deficit.

Közben a Magyar Nemzeti Bank a bevételek felültervezése miatt azt javasolja a kormánynak, hogy törölje el az Országvédelmi Alapot. Az ebben lévő 60 milliárd forintot akkor tudja elkölteni az év végén a kormány, ha a szeptemberi gazdasági adatok megfelelnek a terveknek.

A maga módján következetes az MNB: azt mondja, hogy kisebb lesz a növekedés annál, mint amit mi feltételezünk. Tehát az adóbevételek is kisebbek lesznek. Az NGM az első negyedévben 4 százalékos növekedést várt, a jegybank 3,5 százalékot. A GDP végül 4,1 százalék lett, ezért úgy ítéljük meg, hogy a mi előrejelzésünk teljesülésének – legalábbis eddig – nagyobb valószínűsége van.

Tehát megfontolja a kormány az alap eltörlésére tett javaslatot?

Az intézkedést nem tartom szükségesnek.

(Az interjú a következő oldalon folytatódik.) 

.

Olvasta már?



hirdetés
42 százalékkal drágábban fognak dolgozni Mészárosék42 százalékkal drágábban fognak dolgozni Mészárosék

Nettó 14 milliárd forintért dolgoznak.

.
hirdetés
elrejt
 
.