A hirado.hu-n megjelent interjúban a tárcavezető kifejtette, hogy a magyar-szerb határ megerősítésére közel 30 milliárdot költött a kormány, de ebben nincs benne az egészségügyi, oktatási és rendvédelmi kiadások emelkedése, ezek tovább növelik majd az összeget. Varga Mihály kiemelte: az idei magyar költségvetést alacsony, 2,4 százalékos hiánnyal tervezték, és bár a rendkívüli kormányzati intézkedéseket szolgáló tartalék jelentősen csökkent, az Országvédelmi Alap továbbra is rendelkezésre áll.
"Érdemes azonban előbbre is tekinteni. A kiadások növekedése folyamatos, nem látni a bevándorlóhullám végét. Ha ez tartósan így marad, akkor felvetheti a módosítás szükségességét" - fogalmazott a miniszter.
A prioritásokról elmondta: egyszerre kell a biztonságra és a határvédelemre fordított összegeket növelni, közben pedig fenn kell tartani az egészségügy, vagy a nyugdíjrendszer stabilitását.
A kormány rögzítette, hogy nem lehet a nyugdíjkasszából elvenni, vagyis nincs olyan átcsoportosítás, ami a nyugdíjakat érinthetné - mondta Varga Mihály. Hozzátette: bízik abban, hogy Magyarország külső forrásokhoz is hozzájuthat, ugyanakkor az Európai Uniónak megkülönböztetett módon kellene kezelnie a migrációra fordított pénzeket.
A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország számára az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Visszatérési Alap, az Európai Integrációs Alap és a Külső Határok Alap biztosít támogatást. 2014-2020 között ezekből a forrásokból 65 millió euró van előirányozva, a migrációs kiadások miatt előállt helyzetet pedig Magyarország már jelezte Brüsszelnek. Varga Mihály szerint a sürgősségi támogatásként a bizottságtól kapott 6,7 millió euró kevés azokhoz az erőfeszítéshez képest, amit más országokkal szemben Magyarország tesz.
A munkaerőpiac és a migráció összefüggéséről Varga Mihály kifejtette: "rá kellene ébredni arra, hogy nem pont az a munkaerő akar bevándorolni, akit mi szeretnénk". Emellett úgy vélte, hogy az eltérő kultúra megjelenése "nem feltétlenül kívánatos" hatással lehet egy közösség életére.
A magyar gazdaságnak van még munkaerő-tartaléka, ebből kell egyelőre a gazdaság igényeit megoldani. A szakképzési rendszer átalakítása arról is szól, hogy a gazdaság igényeihez igazodjon a szakképzési rendszer - hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzáfűzte: sokszor a migránsok regisztrációjakor derül ki, hogy egy részük analfabéta, továbbá a sajátján kívül semmilyen nyelvet nem beszél, így nem munkaerőt, hanem szociális többletkiadásokat kap hosszú időre a befogadó ország.
MTI
