Vértes: újratervezésre van szükség
"Magyarországon újratervezésre van szükség, át kell alakítani a teljes gazdaságpolitikát, most ugyanolyan hitelességi és finanszírozási válság van nálunk, mint Európában" - emelte ki Vértes András, a GKI elnöke a LeitnerLeitner és a budapesti osztrák nagykövetség keddi konferenciáján. A szakember szerint a rossz gazdaságpolitikai összetétel mellett fontos probléma, hogy nincs jogbiztonság és kiszámíthatóság, kevés az előremutató strukturális reform.
Vértes András kiemelte: előrejelzésük szerint a költségvetés strukturális hiánya az idén 6 százalék körül lesz, ezért 2012-ben 1000 milliárd forint feletti kiigazítás szükséges a 3 százalék alatti hiánycél tartásához. A GKI elnöke szerint alapvető probléma, hogy a cégeket egyre jobban adóztatja a kormány, "2012-ben a magyar cégek adóterhelése magasabb lesz, mint 2010-ben úgy, hogy közben volt egy adócsökkentés".
"A magyar érdek a gyors megegyezés lenne az IMF-fel és az EU-val, de ez nagyon nehéz lesz. Eleve érthetetlen a kiinduló magyar álláspont a biztonsági hálóról, hiszen Magyarország csak a készenléti hitelmegállapodás feltételeinek felel meg, legfeljebb azt lehet tenni, hogy ezt egyfajta elővigyázatossági készenléti megállapodásként kezeljük, vagyis nem kötelező lehívni a részleteket" - vázolta fel a GKI szakembere. Vértes András szerint azért is érthetetlen a kormány álláspontja, mert jelenleg hazánk 8 százalék felett tud ötéves kötvényeket eladni, miközben az IMF-hitel kamata 4 százalék körül van.
Vértes szerint azért lesz nehéz megállapodni, mert egyszerre kell megfelelnünk a Nemzetközi Valutaalap és az EU feltételeinek, ezek közül az EU szabhat merevebb kereteket. "Fordulat és reális költségvetés nélkül nehéz bármit is elérni, hasznos lenne még a büdzsé elfogadása előtt fontos változtatásokat tenni" - mondta.
"Összefoglalva sok a bizonytalanság és a kockázat, de a kényszer nagy úr. A szükséges változások és az IMF-megállapodás nélkül nem tudjuk magunkat a piacról finanszírozni" - zárta mondandóját Vértes.
A bankok szerint egy IMF-megállapodás növelheti a bizalmat Magyarország iránt, abban bíznak a pénzintézetek, hogy ezzel a CDS-felárunk is csökkenhet, és ők is olcsóbban tudják majd finanszírozni magukat - mondta a keddi konferencián Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Szükség lenne erős bankokra és tőzsdére
Kovács Levente szerint a gazdaságfejlesztéshez erős bankokra volna szükség, mivel a pénzintézetek nagymértékben elő tudják segíteni a pénzügyi döntéseket. Emellett az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy a vállalati hitelezés 2 százalékos növekedése egy százalékkal járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.
A Bankszövetség főtitkára szerint a pénzügyi intézmények fő feladata a növekedés elősegítése és az otthonteremtés támogatása. "Az elmúlt években a magyar bankok tőkéjük 12-szeresét helyezték ki a magyar gazdaságba, 2003 és 2009 között nyereségük 70 százalékát Magyarországon hagyták a külföldi tulajdonú bankok, ez nagyságrendileg 1800 milliárd forintot tett ki" - vázolta fel Kovács.
A Bankszövetség szakembere azt is kiemelte, hogy a vállalati portfólió még mindig a romlás fázisában van, ugyanakkor a csökkenő hitelállományon belül a középvállalati hitelek részaránya növekszik. Leginkább a mikrovállalkozások érzik meg a bankok szigorát, számukra további nehézséget okoz, hogy a hazai piacra termelnek, a fogyasztás pedig gyenge.
"A válság a bankok foglalkoztatását is utolérte, mostanra 15-20 százalékkal kevesebben dolgoznak a szektorban, mint a válság előtt. Ebben szerepe volt a bankadónak, ami egy tőkekivonási hullámot indított el, hiszen a tavalyi 12 milliárdos eredmény után például 132 milliárd forintnyi osztalékot fizettek ki a bankok. Ezt a folyamatot tovább erősítheti a végtörlesztés bevezetése" - mondta előadásában Kovács Levente.
"Arra lenne szükség, hogy a magyar tőkepiaca ismét becsalogassák a külföldi tőkét, Ausztriában a kilencvenes években az döntő sikertényező volt, hogy sikerült külföldi tőkét bevonni, ezt kellene most a magyaroknak megismételni" - emelte ki a konferencia harmadik előadója, Heinrich Schaller. A Wiener Börse elnök-vezérigazgatója hozzátette: ez nem kell, hogy feltétlenül teljes privatizációt jelentsen, akár résleges magánosítás is megvalósulhat.
Schaller szerint a tőzsde nem csak a vállalatfinanszírozás eszköze, fontos szerepe van az adott gazdaság fejlődésében is. Ausztriában például azt tapasztalták, hogy 2003 és 2008 között a tőzsde 3 milliárd euróval járult hozzá a GDP-hez és 47 500 új munkahelyet teremtett. A szakember kiemelte azt is, hogy ma a lakosság nagyon kis része van tisztában a pénzügyi alapfogalmakkal, már az iskolában el kell kezdeni ezek oktatását.
Beke Károly
mfor.hu
