A pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58 százalékkal növekedtek az elmúlt 3 év során, ami felülmúlta a pénzintézetek 2004-es várakozásait. Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában az ilyen jellegű költések hetven százalékkal, vagy akár azt meghaladó mértékben is növekedtek. Ennek ellenére a bankok többsége ma úgy gondolja, hogy a pénzmosás elleni intézkedésre fordított kiadások növekedési üteme lassulni fog, és a következő három évben átlagosan 34 százalékpontos növekedés várható.
A növekvő kiadások elsődleges célpontja - a 2004-es felmérés eredményéhez hasonlóan - a pénzügyi ügyletek ellenőrzése, ezt követi a banki szakemberek szakmai képzése, valamint a törvényi szabályozásoknak való megfelelés. A bankokról összességében elmondható, hogy a pénzmosás elleni kockázatokat a korábbinál sokkalta átfogóbb megközelítéssel kezelik: a nemzetközi téren aktív bankok 85 százalékának van komplex pénzmosás elleni politikája, egyre több bank alkalmaz megfigyelő és tesztelő programot, és szervezetükön belül is egyre szélesebb körben alkalmazzák azokat.
Ugyanakkor a fejlettebb monitoring-technológiák ellenére is a bankok 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a személyzet éberségére van szükségük ahhoz, hogy kiszűrjék és azonosítsák a gyanús ügyleteket, és közel egyharmaduk elégedetlen a jelenleg használatban lévő tranzakcióellenőrző rendszere hatékonyságával.
Jimmy Helm szerint a jelenlegi legfontosabb leküzdendő akadály, hogy a pénzintézetek az érvényben lévő törvényeknek ne csak formailag, de lényegi módon feleljenek meg. Ez globálisan és Magyarország esetében is igaz. Annak érdekében, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetet feltérképezhessük, a KPMG közép-kelet-európai Forensic csoportja kutatást végez a régióban működő bankokra vonatkozóan is, ennek eredményét hamarosan közzé tesszük.
