3p

A jegybankok alapvetően azzal próbálják a gazdaságot szabályozni, hogy a kamatot emelik vagy csökkentik - legalábbis az elmúlt évtizedekben ez volt a jellemző.

Ha leviszik a kamatot, akkor csökken a megtakarítási és nő a fogyasztási kedv a megtakarítók oldaláról, a beruházók oldaláról meg nő a beruházási kedv, hiszen olcsóbbá válik a hitel, és az alacsonyabb diszkontráta miatt olyan projekteket is megéri megcsinálni, amit korábban nem érte meg. Így szól az elmélet, és a normális viszonyok között így is működik. Azonban úgy tűnik, hogy ha kilépünk a megszokott kamatszintek világából (ami mondjuk 2-3%-tól tizenegynéhány százalékig tart) akkor hirtelen megváltozik a valóság, a korábbi szabályok nem érvényesülnek.

Ha nulla közelébe vagy akár az alá süllyednek a kamatok, akkor ugyanis a nyugdíjra megtakarítók hirtelen azt látják, hogy hiába takarítanak meg, a megtakarításaiknak nem csak a reálértéke nem nő, sőt csökken, hanem még a nominális értéke is, és sokkal nagyobb egyszeri összegre van szükségük nyugdíjbamenetelkor, hogy megéljenek belőle, mint korábban gondolták. Így egy bizonyos szintű kamatcsökkentés után nemhogy növelnék a fogyasztásukat és csökkentenék a megtakarítási rátájukat, mint ahogy azt várni lehetne az elmélet alapján, hanem elkezdik növelni a megtakarításokat, hogy legyen esélyük a nyugdíjra. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a súlyosan negatív reálkamatok ellenére egyáltalán nem csökken, hanem a válság előtti állapothoz képest magasabb szinten van a megtakarítási ráta pl. az USA-ban:
https://research.stlouisfed.org/fred2/series/A072RC1Q156SBEA

Véget ért a dollárbika?A nulla közelébe történő kamatcsökkentés tehát egy perverz ösztönző, mert egy a várttal ellenkezően pont magasabb megtakarítást kényszerít a befektetőkre, ami egyben azzal is jár, hogy ezt a (szándékozotthoz képest) többletmegtakarítást valahova be kell fektetni, de mivel nincs értelmes hozamot kínáló célpont, ezért kényszerbefektetésekbe vándorol: bármibe belemegy, ahol legalább a hozam reménye megvan. Így eszközárbuborékokat gerjeszt. A tartósan egyensúlyi kamatszint alatti kamat (amelyet kifejezetten megalapozatlan véleményem szerint nagyjából a nominális GDP, vagy nominális bérnövekedéssel közelíthetünk) torzulásokat okoz és buborékokat gerjeszt, a kérdés mindig csak az, hogy hol.

A fentiek miatt az 1-2% körüli kamatszint valószínűleg sokkal hasznosabb egy gazdaság számára mint a nulla vagy negatív, mert jobban támogatja a fogyasztást (azáltal hogy nem kényszerít extra, "védekező jellegű, defenzív" megtakarításra, nem kényszerít bele ostoba, meggondolatlan befektetésekbe cégeket és embereket, és nem serkenti az agyatlan, tőkeáttételes, nagy hitelt igénybevevő spekulációkat.

A jelenlegi nulla közeli, vagy alatti kamatszintek kifejezetten károsak, többet ártanak a gazdaságnak, mint ha mondjuk 1,5% lenne a kamat. És minél tovább áll fenn ez a helyzet, annál nagyobb lesz a torzulás: eszközárbuborékokat vált ki egymás után. Ennek a 2008 utáni első kifejeződési formája a feltörekvő országokba áramló hitelezés volt, amely most kipukkanásakor láthatóan romba dönti a fél feltörekvő világot. Ezután jó eséllyel a lakossági és kereskedelmi ingatlanok piacán folytatódik a buborék, ehhez elég megnézni a londoni vagy new york-i ingatlanpiacot, de a buborék szépen terjed egyre tovább. Amíg a jegybankok ezt a politikájukat folytatják, addig nyugodtan számíthatunk arra, hogy újabb buborékok és azok kipukkanásai fogják jellemezni a világgazdaságot...

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!