Szinte minden vezető német napilap foglalkozik a magyar államháztartás helyzetével kapcsolatos félelmekkel. Az újságok ítélete egybehangzó: a befektetők a múlt heti magyar kormánynyilatkozatok alapján továbbra is attól tartanak, hogy hazánk csődközeli helyzetben van.
Szerintük elsősorban ennek tudható be, hogy tovább esnek a nemzetközi tőzsdék, és folytatódik a közösségi valuta mélyrepülése is. Egy euróért hétfő reggel 1,1878 dollárt adtak, ami a legalacsonyabb érték 2006 márciusa óta.
A tűzzel játszunk
A Handelsblatt tekintélyes gazdasági napilap "Kormányzati káosz Magyarországon” címmel közöl szubjektív írást a magyar helyzetről. A cikkíró szerint az új magyar kormány "szükségtelenül játszik a tűzzel"; az "államháztartás helyzetéről szóló, túlzottan drasztikus kijelentéseivel" világossá akarta tenni az emberek előtt, hogy az adócsökkentéssel kapcsolatos választási ígéretek nem tarthatóak. "A fegyver azonban visszafelé sült el” - állítja a német lap.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) online kiadásának hétfő délelőtti cikke már címben hozza, hogy a "Magyar aggodalmak mélybe taszították az eurót". A konzervatív napilap kiemeli: bár a magyar kormány hétvégén megpróbálta eloszlatni a fizetésképtelenség veszélyének képzetét, a kételkedőket nyilvánvalóan nem tudta megnyugtatni.
Az újság megjegyzi, hogy a magyar államadósság a GDP közel 80 százaléka. Ez ugyan a legmagasabb érték a régiós EU-tagok közül, ám még jóval elmarad a görögök 100 százalékot meghaladó adósságmértékétől.
Görög szindrómától tartanak
A Spiegel cikkében szintén azt állítja, hogy az európai adósságválság Magyarországra történő átterjedésétől való félelem miatt nyitottak negatív oldalon a tőzsdék hétfőn. A piacok attól tartanak, "hogy egy euró-zónán kívüli államnak hasonlóan súlyos problémákkal kell szembenéznie, mint Görögországnak."
Igaz, a lap idézi Olli Rehn EU-biztos nyilatkozatát, amely szerint túlzás a magyar államcsőd lehetőségéről beszélni. Szerinte Magyarország komoly haladást ért el pénzügyei konszolidálásában az utóbbi néhány évben. „A magyar gazdaság az újjáéledés útján halad, és ez év első negyedében már megmutatta ereje első jeleit” - jelentette ki.
Kósa: cél az államcsőd elkerülése
Mint ismert, a lavinát Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke indította el, mivel egy múlt csütörtöki konferencián azt mondta: "szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük". Úgy fogalmazott, a jelenlegi cél a közvetlen államcsőd elkerülése, és "a krízis időszakára" egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni. "A kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg" - mondta.
Olaj volt a tűzre Szijjártó Péter pénteki nyilatkozata is. A miniszterelnök szóvivője akkor úgy fogalmazott: nem tartja túlzónak Kósának a kijelentéseit az államcsőddel összefüggésben.
A rendkívül negatív piaci reakciókat látván Varga Mihály államtitkár hétvégén kísérletet tett a kedélyek megnyugtatására. Arra a felvetésre, hogy csődközeli-e a magyar gazdaság helyzete, azt válaszolta: a helyzet konszolidált, a tervezett 3,8 százalékos hiány mértéke tartható, de ehhez a kormánynak intézkedéseket kell hoznia.
Megfogalmazása szerint túlzó minden olyan összevetés, amely magasabb kockázati felárral rendelkező országgal hasonlítja össze Magyarországot, "ha ezt egy kolléga teszi, az pedig nem szerencsés".
A kedélyeket lehűtő hadművelet azonban eddig nem járt túl nagy sikerrel. A további fejlemények attól függnek, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a kormány. A gazdasági akciótervről valószínűleg már hétfőn megszületik a kormánydöntés, amit Orbán Viktor miniszterelnök kedden ismertet majd a parlamentben.
W. B.
Menedzsment Fórum
