Tavaly november óta nem tartoztunk ennyivel
21 180,9 milliárd forintot tett ki május végén a központi költségvetés bruttó adóssága, ez 438 milliárd forinttal volt magasabb az előző hónapban tapasztalt értéknél - olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb statisztikájában. A növekedés főleg annak fényében jelentős, hogy a kormány korábbi tájékoztatása szerint mindeközben 181,5 milliárd forintot törlesztettünk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé a 2008-ban felvett hitelcsomagból.
Ráadásul ezúttal csak részben magyarázható a forint gyengülésével az adósságunk emelkedése, hiszen miközben a devizaadósság 233,5 milliárd forinttal lett magasabb, a forintban fennálló tartozás is 109 milliárd forinttal nőtt. Devizában egyébként továbbra is kevesebbel tartozunk: a teljes összegből 9412,6 milliárd forintot tesz ki a devizaadósság, míg a forintban fennálló tartozás 11 295,4 milliárd forint volt május végén.
A forintadósságon belül a legnagyobb összeget továbbra is a diszkont kincstárjegyek jelentik, melyekből 7974,6 milliárd forintnyi volt forgalomban a múlt hónapban, emellett volt 1725,4 milliárd forintnyi piaci értékesítésű kötvény. Devizában 5478,8 milliárd forintnyi állampapírunk volt, ehhez jött még 3933,8 milliárd forintnyi devizahitel.
A devizában fennálló tételen belül a 2008-as EU-IMF-csomag miatt májusban 2847,1 milliárd forintnyi adósságunk volt, ami 42,5 milliárd forinttal volt alacsonyabb az áprilisi összegnél. Ez a csökkenés egyrészt a 181,5 milliárd forintnyi törlesztésből, másrészt pedig a forint gyengüléséből jött össze. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamait vizsgálva az derül ki, hogy az április végi 287,63-ról május végére 300,37-re gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Ez a 4,4 százalékos gyengülés mintegy 130 milliárddal növelte volna tartozásunkat a nemzetközi szervezetek felé, azonban a 180 milliárdos törlesztés miatt ebből végül csökkenés lett. Tavaly november óta egyébként már több mint ezermilliárd forintot törlesztettünk az Európai Uniónak és az IMF-nek összesen.
A forintadósság esetében a növekedés oka minden bizonnyal a rendszeres többletkibocsátás, hiszen az év első öt hónapjában közel 170 milliárd forinttal adott el a cél felett az ÁKK, ráadásul az eredetileg meghirdetett összeg is lényegesen alacsonyabb volt az aktuális lejáratnál. Ennek oka, hogy az IMF felé fennálló törlesztéseket a kormány forintforrásokból finanszírozza, ezért bocsát ki a kelleténél több állampapírt. A forintadósságunk az év első öt hónapjában már 933,2 milliárd forinttal nőtt úgy, hogy kétszer is visszafizettünk 180 milliárdot.
Kezd beindulni a lakosság
Az ÁKK statisztikájából az is kiderül, hogy a lakossági állampapírok állománya közel ötéves csúcsra ugrott májusban: a 604,1 milliárd forintos összeg 50,3 milliárddal volt magasabb, mint áprilisban, ennél több kötvény utoljára 2007 júliusában volt a lakosság kezében. Az év eddig eltelt öt hónapjában 130,9 milliárd forinttal nőtt a magyar lakosság kötvényállománya.
A jelek szerint tehát sikeres volt a kormány médiakampánya és ösztönzése a kötvényvásárlásra. Az ÁKK annak érdekében, hogy az adósság minél nagyobb hányada legyen belső megtakarításokból finanszírozva, új típusú, féléves futamidejű lakossági állampapírokat is kibocsátott május elejétől. Emellett a tévékben és óriásplakátokon is népszerűsítették a meglévő termékeket, a jelek szerint ez eljutott a lakosság egy részéhez.
Az ÁKK 2004 óta gyűjt adatokat a lakossági állampapírok állományáról, azóta a csúcs 670-680 milliárd forint körül volt, vagyis ha ilyen ütemben folytatódik a vásárlás, akkor a nyár végére ez is elérhető lesz. Persze ez még mindig nagyon csekély rész a teljes adósságon belül, májusban a központi költségvetés teljes bruttó tartozásának mindössze 2,85 százalékát tették ki a lakosság megtakarításai.
Beke Károly
mfor.hu
