"Bár Magyarország gazdasága kikerült a közvetlen veszélyzónából, ahhoz, hogy az erdőből is kikerüljön, hosszú távú fegyelmezett gazdaságpolitika kell” - mondta el Székely P. István, az Európai bizottság DG ECFIN kutatási igazgatója kedden, a Figyelő Második Bankárkonferenciáján Budapesten. A szakember ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy míg 2008 őszén a piac Európa egyik legsebezhetőbb gazdasága közé sorolta a magyart, 2009 nyarától fokozatosan javult a helyzet.
Elszalasztott lehetőségek
Az elmúlt évtizedet értékelve elmondta: míg 2005-ig Magyarország a térség élbolyában volt az euróövezettel szemben felhalmozott növekedési előny tekintetében, addig mára az egyik legkisebb növekedési előnyt tudhatja magáénak a régióban. "Elszakadtunk a gyors felzárkózást mutató országoktól, nem tudtuk kihasználni a kedvező környezetet” - emelte ki.
A negatívumok között említette, hogy a magyar versenyképesség felértékelődése 2004-2005 körül megállt, és azóta egy helyben topog; a foglalkoztatottság továbbra is alacsony szinten van, az államadósság viszont jelentősen magasabb, mint a régió többi államában.
Utóbbi mutató - a Magyar Nemzeti Bank közlése szerint - a GDP 79,6 százalékára rúgott az idei első negyedév végén, míg más térségbeli államokban 30-40 százalék körül van.
Az EU-val kapcsolatban kifejtette, hogy előrejelzésük szerint 2011 végére két százalékkal növekedhet a közösség gazdasága - igaz, ez még mindig elmarad a válság előtti bővülési ütemtől.
A Balkánon növekedne tovább az OTP
Optimistán ítélte meg a régió gazdaságainak kilátásait Bencsik László. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese ezt egyrészt arra alapozta, hogy ezek a gazdaságok strukturális szempontból kevésbé sérülékenyek, mint a fejlett országokban.
Másrészt - tette hozzá - előnyös ezen államok földrajzi elhelyezkedése, így részben ennek köszönhetően mind a német, mind a kínai piacokon nagyon jó exportlehetőségek kínálkoznak. Példaként említette az ukrán acélipart, amelynek exportja a válságban villámgyorsan átállt a kínai piacra.
A bankszektor kilátásaival kapcsolatban kifejtette: piacaik közül a legnagyobb lehetőségeket Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában látják, ahol 15-20 százalékos növekedést jósolnak. Pozitív példaként hozta fel Oroszországot, ahol "tavaly nyáron véget ért a válság", és azóta is dübörög az áruhitelezés.
Csökkenő marzsok
A banki jövedelmezőséget tekintve megjegyezte, hogy a jövőben a marzsok minden piacon csökkenni fognak, így a bankok még inkább előtérbe helyezik majd a kiadáscsökkentést. A legnagyobb kihívás azonban - fűzte hozzá - az uniós szabályozási környezet változása lesz.
W. B.
