8p

Magyarország számára a legkomolyabb kockázat talán az lehet, ha a politikusok nem tesznek semmit – mondta el az mfor.hu-nak adott interjúban Christian Tegllund Blaabjerg, a Saxo Bank vezető elemzője, aki kedden Budapesten tartott előadást. A szakember szerint a következő kormánynak tovább kell csökkentenie a költségvetés hiányát, emellett mindennél fontosabb, hogy letegyenek az asztalra egy hosszútávú elképzelést arról, hogyan akarják megoldani a magyar gazdaság problémáit.

- Milyennek ítéli összességében a magyar gazdaság kilátásait? Mik lehetnek a legnagyobb kockázatok hazánkra nézve a következő hónapokban?

- A kilátások és a kockázatok összefüggnek. A legkomolyabb kockázat talán az lehet, ha a politikusok, illetve a kormány nem tesznek semmit. Ez még talán rosszabb, mint ha valamit rosszul csinálnának, mert akkor legalább a piac azt látja, hogy tisztában vannak a hibákkal és próbálnak tenni ellene. További kockázatot jelent, hogy a háztartások 60 százalékának van devizahitele, a forintárfolyam kilengése pedig őket nagyon érzékenyen érinti. A magyar befektetési piacon az eszközök 80 százaléka külföldi befektetők, alapok kezében van, ez további kockázatokat jelent a magyar gazdaság számára, ők ugyanis bármikor dönthetnek úgy, hogy realizálják profitjukat, és eladhatják eszközeiket.

- Említette a kockázatok között a forint lehetséges volatilitását. Ön szerint készülhetünk komoly kilengésekre, vagy most stabilnak mondható hazánk devizája?

- Jelenleg stabilnak mondható a magyar deviza árfolyama, rövid, egyhónapos időtávon nem is számítok jelentős kilengésre. Ugyanakkor a nemzetközi piacokon jelenleg nagyon pozitív a hangulat, a befektetők keresik az olyan kockázatos eszközöket, mint például a magyar forint. 2010 első felében még maradhat ez a pozitív hangulat, a második félévben azonban könnyen negatívba fordulhat, ami ismét előhozhatja a kockázatkerülést a befektetőkből.

Ez elsősorban nem a magyar gazdaságtól fog függni, hanem a nemzetközi eseményektől. Ha például az Egyesült Államokban a lakásárverezések egy újabb hulláma indul meg, az könnyen negatív hatással lehet az egész világra. Magyarország annyit tud tenni, hogy lerak az asztalra egy hosszútávú tervet arról, hogyan akarja átalakítani a gazdaságát. Ebbe belatartozik például a munkaerőpiac átalakítása, a szociális kiadások lefaragása. Az Önök országa kapott pénzt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a másik oldalon viszont cserébe fel kell mutatni lényegi reformokat. Fontos, hogy az új kormánynak legyenek ilyen hosszútávú elképzelései, hiszen a külföldi befektetők számára fontos például a kormány hitelessége, illetve az, hogy lássák: a kormánynak vannak tervei arra, hogyan oldja meg a gazdasági problémákat.

- Néhány hónapon belül választások lesznek hazánkban. Csak a játék kedvéért: mit tenne először, ha Ön lenne a következő magyar miniszterelnök?

- A legfontosabb a költségvetési hiány további leszorítása. Nézzenek rá a magyar gazdasági kibocsátásra, illetve a magyar gazdaság lehetőségeire: az országuk gazdasága sokkal jobban teljesíthetne a mostaninál. Szóval, ha én lennék a miniszterelnök, nagyjából azt csinálnám, amit néhány éve Írországban tettek: gyors reformokkal, hirtelen sokkokkal átlendíteném a gazdaságot a nehezén, az elején meghoznám a fájdalmas lépéseket.

Visszafognám a kiadásokat, ami azt jelenti, hogy például a közszféra létszámát jelentősen csökkenteném, illetve a szociális ellátásokat is megkurtítanám. Ezzel lehetne stabilizálni a költségvetési hiányt. Emellett a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy folyamatosan nő a szürkegazdaság, ahol az emberek nem fizetnek adót, ezzel pedig az állam adóbevételei folyamatosan csökkennek. Ha ezek a döntések megszületnének, akkor néhány százalékkal leértékelném a magyar devizát. Ez valószínűleg nem fog megtörténni a választások előtt, azonban utána jó alkalom lenne rá.

- A kormányunk büszke arra, hogy sikerült leszorítani a költségvetési hiányt, mely 2009-ben alig haladta meg a válság előtti szintet. Néhány nemzetközi elemző szerint Magyarország egyenesen "világbajnok" a hiánycsökkentésben. Ezek szerint jó stratégia volt, hogy a gazdaságélénkítés helyett a hiány lefaragását választottuk?

- Magyarországon az a baj a gazdaságösztönzéssel, hogy azt a pénzt, amit az IMF adott, vissza kell fizetni. Éppen ezért szerintem jó út a hiány csökkentése, emellett fontos lenne, hogy a munkaerőpiacot a lehető legrugalmasabbá tegyék. Fontos lenne a munkanélküliek átképzése, hogy az emberek olyan képességekkel rendelkezzenek, melyekre valóban szükség van a munkaerőpiacon. Szerintem Magyarországon az a probléma, hogy a politikusok mindig csak a következő választásokra koncentrálnak, azt nézik, mit kell tenniük azért, hogy újraválasszák őket, nem pedig azt, mi lenne jó az országnak.

- Hazánkban a legtöbb politikus úgy vélekedik, hogy a lehető leghamarabb be kellene lépni az eurózónába. Egyetért ezzel?

- Ha megnézzük, milyen helyzetben vannak az Önökhöz hasonlóan magas államadóssággal rendelkező országok - például Görögország vagy Spanyolország - az eurózónában, akkor nem biztos, hogy a gyors belépés a leghasznosabb. Azokban az országokban például a deviza leértékelése nem reális lehetőség többé, mivel nincs nemzeti devizájuk. Márpedig szerintem a nagy döntések, a fontos strukturális átalakítások esetében hasznos lehet ez. Éppen ezért akkor érdemes csatlakozni az eurózónához, ha ezeket a nehéz döntéseket meghozták.

- 2008 őszén, az IMF-hitelmegállapodás megkötése előtt sok olyan véleményt lehetett hallani, hogy csak néhány lépésre vagyunk az államcsődtől. Ön szerint reális veszély volt ez?

- Nem gondolom, hogy ez reális félelem lett volna. Vannak olyan országok Európában, melyek sokkal közelebb álltak az államcsődhöz, mint Magyarország, elég ha csak Ukrajnát vagy Lettországot említem. Az IMF-megállapodás egy kis időt adott az országnak és a politikusoknak, hogy vegyenek egy nagy levegőt és megpróbáljanak valamit kezdeni a problémákkal.

- Az utóbbi időben egyre többet hallani például Görögország vagy akár az Egyesült Királyság problémáiról. Az ő esetükben mennyire lehet reális egy államcsőd veszélye? Az IMF meg tudna menteni egy akkora országot, mint mondjuk az Egyesült Királyság?

- Az Egyesült Királyság minden bizonnyal túl nagy ahhoz, hogy mondjuk az IMF egyedül megmentse, ehhez minden bizonnyal partnerekre lenne szüksége. Azonban nem hiszem, hogy erre szükség lenne: London jelentős üzleti központ, fontos a pénzvilág számára, a brit GDP 12-14 százalékát ez az üzleti központ állítja elő. Ugyanakkor az ország kerülhet hasonló helyzetbe, mint Magyarország, hogy az IMF-hez kell hitelért folyamodnia, mivel egyelőre nem mutattak fel semmilyen komoly reformot azzal kapcsolatban, hogyan akarják hosszútávon átalakítani a gazdaságot.

- És mi a helyzet például Görögországgal?

- Ukrajna és Lettország után talán ott van a legnagyobb esély az államcsődre. Azonban szerintem ott elképzelhetetlen a csőd, ugyanis az eurózóna tagországai nem hagynák, hogy a csoport egyik tagja bedőljön. Abban az esetben szerintem összeállítanának egy mentőcsomagot Görögország számára, amivel kihúznák a bajból.

- Figyelemmel kíséri a magyar részvénypiacot is?

- Külön a magyar piaccal nem foglalkozom részletesen, régiónként vizsgálom a feltörekvő piacokat. Az Önök régiójáról az a véleményem, hogy az első félévben még tovább emelkedhetnek a részvényindexek, akár további 15-20 százalékos javulás is jöhet még az idei nyitóértékhez képest. 2010 második felében viszont, ha beigazolódik a sejtésem, és visszatér a kockázatkerülés a piacokra, 8-10 százalékkal visszaeshetnek a régió tőzsdéi.

- Az elmúlt hetekben-hónapokban egyre több találgatás lát napvilágot a Fed "exit-stratégiájáról". Ön szerint mikor kezdődhet a kamatemelés a tengerentúlon?

- Szerintem ebben az évben nem fognak megkezdődni a komolyabb kamatemelések. Elképzelhető mondjuk egy 25-50 bázispontos szimbolikus lépés felfelé. A novemberben kiadott közleményében a Fed leszögezte, hogy addig nem fog a kamathoz nyúlni, amíg a munkanélküliség nem lesz alacsonyabb, ezen a területen pedig egyelőre stagnálás látszik. Másrészt egyelőre az amerikai ingatlanpiacon sem látszanak annak feltételei, hogy emelni lehetne a kamatot. Éppen ezért szerintem a Fed nagyon-nagyon óvatos lesz a pénz kivonását illetően.

- Néhány elemző szerint tavaly a forró pénz nagy része a nyersanyagpiacokra áramlott, és máris újabb buborékokat emlegetnek például Kínával illetve az olajárral kapcsolatban. Mennyire reálisak ezek a félemek?

- A kínai jegybank éppen a közelmúltban jelentette be, hogy emeli a bankok számára adott hitelek kamatait. Minden bizonnyal azért döntött így, mert látja ezeket a félelmeket a piacon. Az olaj ára rövid távon maradhat a jelenlegi szint közelében, majd az év végére szerintem visszatérünk a 45-50 dolláros hordónkénti árfolyamhoz.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!