Orbán Viktor otthonosan érzi magát a haszonállatok körében - emlékezhetünk a "Na hello, röfik!"- jelenetre - és a magyar mezőgazdaság egyik tartópillérének is a sertésfeldolgozást tekinti a kormány, de az uniós statisztika azt mutatja, hogy nem nagyon rúgunk labdába a nagyok mellett.
Tavaly 257 millió sertést vágtak le az Európai Unióban, ami 2 millióval több volt, mint 2015-ben. Idén viszont csökken a vágóhidak teljesítménye: az első félévben 2,7 millióval kevesebb sertés került a böllérekhez, mint tavaly a hasonló időszakban.
Az Eurostat kimutatása szerint ennek oka, hogy visszaesett a német, a francia és az Egyesült Királyság produktuma. A németeknél például 700 ezerrel kevesebb állatot dolgoztak fel, mint 2015 első felében.
Ezzel együtt a német agrárium áll az első helyen az uniós listán, itt vágják le a legtöbb sertést: 59,4 milliót. A spanyolok állnak a második helyen 47,7 millióval. Ketten együtt adják ki az uniós termelés 42 százalékát, vagyis abszolút meghatározó szerepük van a feldolgozóipar e szegmensében.
A sorban a franciák (9 százalékos részesedés), a lengyelek (8 százalék) és a dánok (7 százalék) következnek, majd Hollandia, Belgium, Olaszország és az Egyesült Királyság a sorrend. Ezen országok együttesen az uniós piac 86 százalékát fedik le.
Ami azt jelenti, hogy a magyar és a többi európai állatfeldolgozó iparág mindössze 14 százalékot birtokol a piacból.
Az uniós statisztikai hivatal közlése szerint tavaly 23,4 millió tonna húskészítményt állítottak elő az EU-s országok. Ez uniós polgáronként átlagosan 45,9 kilogrammot jelent, 1,5 kilóval többet, mint 2006-ban.
mfor.hu
