3p

Ígéretének megfelelően a Fed bevetette a nehéztüzérséget. Mivel a gazdaság igencsak lassan növekszik, ezért az amerikai jegybank úgy döntött, hogy újabb pénznyomtatásba kezd.

Erről írtam két hete (lásd: Ha baj van, lesz QE) ,a lényeg az, hogy a Bernanke-brigád biztos benne, hogy nulla közeli kamatoknál is hasznos a pénznyomtatás, a portfolion balance channel miatt, habár a Fed-en belül is vannak kétkedők ennek a csatornának a hatékonyságát illetően (ez utóbbi témában jó anyag a St.Louis-i Fedtől: //research.stlouisfed.org/wp/2012/2012-015.pdf ). Őszintén szólva én is nehezen tudom elképzelni, hogy a QE3-nak sok gazdaságélénkítő hatása lesz, hiszen az alapvető működési elv nem ebbe az irányba hat.

Mi is történik a QE folyamán?

A jegybank új pénzt teremt, ebből vásárol állampapírokat és jelzálogkötvényeket. Ha kellően sokat vásárol, akkor minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve egyrészt leszorítja ezek hozamát, másrészt egy csomó befektetőnél, akinél korábban állam- és jelzálogpapírok voltak, most készpénz lesz (mivel kötvényeiket eladták a Fednek, és pénzt kaptak érte helyette). Ők nyilván ezt a készpénzt egyéb eszközök vásárlására fordítják. Kérdés, hogy mit vesznek? Ha pl. magas hozamú amerikai kötvényeket, akkor ezzel leszorítják a kockázati prémiumokat, tehát a vállalatok olcsóbban fognak hitelhez jutni.

Ám mivel a fő probléma a hitelundor korában nem az árazás, hanem a hitelkereslet hiánya (mivel nincs értelmes beruházási lehetőség, amiről a vállalatok magas készpénzaránya is tanúskodik!), ezért ettől nem lesz nagy hitelfelvételi kedv. Tehát hiába szorítják le a kockázati prémiumokat a Fed és a befektetők együtt, ez nem vezet nagy növekedéshez (viszont az adott vállalat profitja kicsit nő az alacsonyabb hitelköltségek révén). Ennél is másabb a helyzet, ha az újonnan teremtett dollárokból a befektetők nem amerikai eszközöket, hanem külföldi, pl. emerging országok kötvényeit veszik meg. Ez jelenleg véleményem szerint egy nagyon fontos hatás, és ennek köszönhető, hogy a kockázatos országok kötvényeit is megveszik jó áron, tehát az amerikai QE egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország!

A QE tehát szerintem nem nagyon járul hozzá a növekedéshez, viszont vagyonátrendezést hajt végre: a kötvénybefektetőket megadóztatja, pénzüket szép lassan megeszi a negatív reálkamat, és segíti a hitelfelvevőket, de nem csak az amerikaiakat, hanem a világ összes táján élőket. Így a QE a megtakarítók pénzét átcsoportosítja a hitelfelvevőkhöz, azaz vagyonadóként és ennek megfelelő mértékű szociális transzferként funkcionál.

Ennél azonban talán fontosabb, hogy miért is van szükség a QE-re? Erre a Fed közleménye választ ad: //www.marketwatch.com/story/text-of-fed-statement-on-qe3-2012-09-13?dist=lbeforebell illetve az azt követő Q&A. A jegybank szerint 2014-ig a jelenlegi 8% feletti munkanélküliség aligha tud 7% alá csökkenni, ami azt is jelenti, hogy éves 1-2%-os növekedésnél nem nagyon néz ki több az USA-nak. Nagy növekedés tehát nem lesz (Európában még ennyi sem), és véleményem szerint ez a fő probléma, erre kell koncentrálni a következő hetekben. Egyelőre nézzük mit bírnak a jó hírek áradatából (ECB kötvényvásárlás, ESM jóváhagyása, QE) kihozni a piacok, "how high is high?", és utána el lehet dönteni, hogy melyik eszközzel érdemes foglalkozni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!